Avagy vese velővel

Amikor a belsőséges VKF volt, már akkor megemlékeztem erről a csodáról. 
Régen minden második kisvendéglőben lehetett kapni, de ma már a kihaló állatok körébe került.
Ifjabb körömben még néha rávettem magam, de már sok-sok éve nem is gondoltam rá, mert a vese tisztítása, áztatása, főzése végén én már biztos hogy nem tudok belőle enni.
Arról nem beszélve, hogy ha a könyv szerint a fehér részeket kivágom belőle, na meg azt, amit én fehérnek gondolok, akkor a fele sem marad meg. Aztán jön az áztatás, na az nálam mondjuk 10-szer váltott vízben történik. Na, de azért a bátraknak leírom az elkészítést. Fogjuk a vesét, kettévágjuk, a fehér részeket kivágjuk. Lemezekre vágjuk, és váltott vízben átmossuk, hogy az összes szaga eltünjön. Közben a velő hártyáit leszedjük, és azt is összevágjuk.
De múlt héten akkora szerencsém volt, hogy a Tescoban megláttam egy dobozt, amiben konyhakész, megpucolt, felvágott vese és mellé velő volt. Nagyjából fél kg volt az egész, ez két személynek elegendő. Meg úsztam a pucolást, szagolást, és egyéb kellemetlenségeket, és kb. 10 év után először újra elöttem volt a vesevelő.

Vesevelő

Egy csomag konyhakész vese velővel
1 fej hagyma
1 gerezd fokhagyma
5 dkg szalonna
majoranna
só, bors
petrezselyem.

A hagymát apróra vágtam, a szalonnát kisütöttem. A hagymát megpirítottam a zsíron, majd beledobtam a vesét, kevés vízet öntöttem csak alá, hogy oda ne kapjon, egy ideig pároltam, majd sóztam, borsóztam, kevés majorannával megszórtam. Mikor késznek itéltem, beledobtam a velőt, és összesütöttem. Végül egy kevés petrezselyemmel megszórtam.
Klasszikus módon, főtt krumplival, és kovászos uborkával ettük.