Hát ebből nem lett VKF recept.
Ahogy elolvastam az előző kiírást, rögtön tudtam, hogy ezt a sütit fogom elkészíteni, meg is történt, de aztán, munka, nyaralás, meg egyszerűen kedv híján egy hónapig nem írtam semmit. Ezt sem.
A gibanica egy szerb, vagy legalábbis délszláv étel, rengeteg változattal. Az én változatom a vajdaságból érkezett,Hanna barátnémtől. Persze az igazi, amit először ettem, az a szerb túró, amit a Szabadkai piacról hozott, de én most megelégedtem a Cserpes tehéntúrójával.
Igazi nekem való étel, mert a túrót imádom, de az édességeket kevésbé.
Jöjjön hát egy sós túrósrétes.
Gibanica
Fél kg túró
8 db tojás
3 dl tejföl
só
2 dl olaj
3 csomag rétestészta (meglepő módon fagyasztottat kaptam,de nem volt rossz.)
A túrót a tejfölt, tojásokat, sót, és egy dl olajat összekeverem egy nagy tálban.
Egy viszonylag nagy tepsit alaposan kiolajoztam. Két réteslapot belefektetek, megolajozom. Két réteslapot félreteszek.
A maradék réteslappal a következőt csinálom. Tenyérnyi darabokat tépek le belőle, belemártom a túróba, majd a tepsibe teszem egymás mellé, mint a rózsákat. Addig csinálom, amig a túróból, és réteslapból marad. A tetejére ráfektetem a félretett réteslapokat, a tetejét ismét megolajozom.
140-150 fokos sütőben kb. fél óra alatt megsütőm. Nagyon laktató, és rengeteg rétes lesz belőle.
A lányom vitt egy adagot a kollegáinak, meg egy kicsit külön, saját magának, és másnap este a következő SMS-t kaptam tőle.
„Ebbe a túrós rétesben akkora adag szeretet volt, hogy …
Megmelengette a bensőmet. Hmmm”