Elvileg nagyon illett hozzám a mostani kiírás, mert nagyon szeretek mindent, ami tengeri, meg herkentyű. Még a csigát is szeretem, bár az nem tengeri, de sokan írtóznak tőle.
Viszont főzni soha nem mertem, mert egyrészt nekem ez a tengerparthoz tartozik, másrészt nem tudom megállapítani a mínőségét, harmadrészt, egyszerűen nincs a kezemben.
Úgyhogy a végeredmény egy nem tengeri hal lett.
Ezt az ételt már a komplementer ételekről szóló kiírásra is megakartam főzni, és írni, de akkor megfelelő alapanyagok híján elmaradt.
Most viszont a Pluszban a kosaramba pottyant egy szimpatikus cápaharcsa (pangasius) filé, amit már Chili és Vanilia, valamint Ecet és olaj is megörökített, valamint egy tejszínes spenót.
Tegnap kicsit megijedtem, mert Ecet és olaj szinte az én ételemet készítette el, de azért egy kicsit más, és hát úgy látszik, nagy szellemek találkoznak.:)

A recept forrása egy, a Párom édesanyjától örökölt német szakácskönyv, Spezialitäten aus aller Welt, azon belül pedig egy holland recept.

fél kg hal
só
1 nagy hagyma
50 g vaj
1 csésze tejföl vagy joghurt (én kevertem)
1 csomag spenót
50 g vajforgács

A vaj-tojás szószhoz

két tojássárgája
1 tk citromlé
kis só
75 gr vaj

A haldarabokat besózzuk lime-mal meglocsoljuk, és vajban hagymakarikákkal aranybarnára sütjük. Az eredeti recept lisztezést is ír, de fagyott halnál ez valami szörnyű trutymót hozott létre, ami után serpenyőt cseréltem, és újrakezdtem. Ezután hozzáöntjük a tejfölt és a joghurtot, és kb. 15 percig pároljuk.

Közben elkészítjük a vaj-tojás-szószt.

Két tojássárgáját, citromlé, és a sót addig keverjük vízfürdő fölött, amíg krémes szószt nem kapunk, azután folyékony vajat fokozatosan hozzákeverjük, vagyis doucement:) (nekem is nagyon megtetszett a szó Bächer Ivántól).

A spenótot felforrósítjuk. Egy ovális jénaibe tesszök a spenótot,  majd ráhelyezzük a halszeleteket, és a szószt is. Ezután az időközben elkészített vaj-tojás-szószt is ráöntjuk.

Én a recepttől eltérően megszórtam egy kevés parmezánnal is.

Betesszük a sütőbe, felsőlángon pirulásig sütjük.

Mellé barnarízses jázminrízst főztem. Mindenkinek nagyon ajánlom, olyan mintha magok lennének benne, szaftosabb, ízesebb, mint a normál rízst. Két személyes adag, meg még egy kicsi.

Pont olyan lett, mint amit megálmodtam, ami nagy siker.

Hozzá Hilltop 2007-es Neszmélyi Irsai Olivért ittunk. Na, ebben is sikerült csalódni. Nem volt rossz, de messze volt az általam ismert kedvenc boromtól. És ezért elég elkeseredett lettem. Lehet hogy korán palackozták, vagy rossz az évjárat, de tényleg az egyik kedvenc borom volt. Valami furcsa bukéja volt, mintha cukrozták volna.