Azon gondolkodom, hányadszor mondom, írom, hogy na ez az eddigi legjobb kenyerem. De ez most tényleg nagyon jól sikerült. Sikerült azt elérnem, hogy rozsliszt is van benne, meg teljeskiörlésű liszt is, és mégis könnyű, foszlós kenyér. Csak hétvégi kenyér lesz nálunk, mert igen sok időt igényel. Munkát nem annyira, de az otthonlétet megköveteli. Az igény megint a lányomtól jött, aki azt kérte, hogy valami kovászos kenyérszerűt süssek.
Természetesen:) szokás szerint Limarától vettem az alapot.
Kovászhoz:
150 g világos rozsliszt50 g BL 80 lisztcsipet cukor1 kk szárított élesztő130 g víz
Előző este összegyúrtam alaposan a kovászhoz valókat, majd az üres sütőbe raktam pihenni, hogy egyenletes hőfokon legyen. Másnap nem túl korán, mivel vasárnap volt, felkeltem, és előszedtem. Nagyjából kétszeresére kelt.
kovász80 ml víz100 gr teljes kiőrlésű tönkölyliszt200 univerzális Vitamill liszt
A diót szárazon megpirítottam, és mozsárban durván összetörtem. A kovászhoz hozzáraktam a többi hozzávalót, a sót és a diót csak a dagasztás végén. Kis fokozaton géppel 10 percig dagasztottam, majd a sóval és a dióval együtt még 5 percig közepes fokozaton.
Kb. másfél óra alatt kétszeresére kelt. Ekkor a lisztezett szilikonlapon nagyjából téglalapra húztam, és kétfelé vágtam. Az egyes darabokat, mint egy törülközőt megcsavartam. Külön-külön sütőzacskóba tettem, és ismét hagytam egy bő fél órát kelni. Közben előmelegítettem maximumra a sütőt, a zacskókba vizet spricceltem, és beraktam a sütőbe, A hőfokot visszavettem 200 fokra. 30 perc alatt megsültek.