Dalit

Kacsamell vörösboros körtével

2007. május 27. 14:05 - Dalit

Életemben egyszer ettem kacsamellet. Nagyképűen hangzik, de egy váratlan ebédmeghívás alkalmával az Intercontinentálban. Azóta tervezgetem, hogy egyszer nekem is ki kellen próbálnom.
Pénteken kedvenc csirkésemnél nem tudtam ellenállni, és vettem két db kacsamellet.
Aztán a 32 fok melegben ebédre nem volt kedvem megcsinálni, de kitaláltam, hogy vacsorára majd valami csodát alkotok, és a társasház kertjében fogjuk megenni.
Ahhoz, hogy én nekilássak főzni, a párom legnagyobb mulatságára - mert szerinte kivülállónak úgy tünhet, mintha fogalmam sem volna még egy rántáshoz sem  nekiállok bújni az internetet, gasztroblogokat, Mindmegettét.
Most a TV paprika receptjei voltak végül a nyerők. Persze átalakítva.
Mivel a recept szőlőt írt, az meg nem volt itthon, viszon borban eltett körte meg igen, azt használtam.

Kacsamell vörösboros  körtével

2 db kacsamell
kb. egy bögrényi felvagdosott körtebefőtt.
1-2 dl Cabernet Sauvignon (most éppen chilei volt itthon)
balzsamecet
cukor
gyömbér
chili (én végül nem tettem bele, mert a párom nem bírja a csipőset)
olaj
vaj
só, bors

A kacsamellet alaposan besóztam, borsoztam (a kedvencem a örőlhető tarkabors) majd elég sokat állni hagytam.
     A bőrős felével kezdve, kevés olajon lassú tűzön megsütöttem. Kb 15 perc oldalanként.
     Az egyik mell elég véres maradt belül, és mivel a kedvesem ezt nem bírja, én viszont imádom, egy részét felszeletelve, szeletenként is átsütöttem.
    A mártáshoz cukrot karamellizáltam, (a recept 10 dkg-t írt, de nekem az soknak tünt, nagyjából két evőkanállal használtam), majd felöntöttem a vörösborral, és kb. fél deci balzsamecettel (jelen esetben mangósat, éljen a Vom Fass bolt!) és beforraltam fele mennyiségűre, utána beleraktam gyömbérport, (gyömbér épp nem volt itthon), ettől is elég csipős lett, végül belevágtam a körtét, és még főztem egy kicsit. A köret ezúttal egyszerű mirelit hasábkrumpli volt.
    Az egyetlen hiba talán azt volt, hogy a körtéket érdemesebb legközelebb egyben hagyni.
    Valami egészen fenséges dolog lett. A vörösboros körte és a kacsa hihetetlel harmonizált egymással.
    Úgy éreztem, kettesben a kertben gyertyafény mellett, ennél nem nagyon kell több az életben.
    Valójában vörösbort illene inni hozzá, de mivel az már kevés volt, no meg a hőségre való tekintettel, végül egyszerűen söröztünk.
1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://dalit.blog.hu/api/trackback/id/tr6787844

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

NiceG 2010.01.02. 22:28:15

Szia,

elkeszitettem egy par modositassal, de nagyon finom volt. Koszonom siker volt, az alapoktol azert nem tertem el.

Szoval kacsamell kicsi olaj nagy tuz, 2-2 perc, majd 220 fokos sutoben 20 perc.

A martasba tettem meg egy kifacsart narancs levet, egy evokanal mezet, csipet so, es a vegen cca. 10 dkg vajat, amitol meg finoabb volt.
süti beállítások módosítása