Dalit

Tréfli Sólet - Jubileumi VKF:

2007. november 08. 16:15 - Dalit

A bevezetés és az előétel és egy kis desszert után jöjjön a főétel.
Azt hiszem, nincs étel ami jobban kifejezheti a hagyományaimat.
Családom egy igazi csikágói, asszimilált zsidó család.
Először is tisztázzuk, mi az a csikágó. Mostanában több téves meghatározás is született erről. Még Békés Pál, Csikágó c. könyvének kritikájában is rosszul szerepel. Csikágó a VII. kerület egy része, a Dózsa György út, Damjanich u. Rottenbiller u. Keleti pu által közrefogott területe.
A csikágó megnevezésről többféle magyarázat is született. Az egyik, hogy a XIX: sz. végén olyan gyorsan húzták fel ezt a negyedet, mint annak idején a Chicagot, a másik, ez még gyerekkoromban igaz is volt, a közbiztonság, illetve annak hiánya.
Ez már a jobban ismert zsidónegyeden kívül van, lakossága zsidók, magyarok, cigányok, tisztviselők, munkások voltak.
Nekem már a nagymamám is itt élt, és ide járt iskolába.
Nemrég találtam meg a Hernád u-i kereskedelmi iskolai bizonyítványát, 1905-ből.
A család már a háború elött is kevéssé tartotta a szokásokat, de mire én megszülettem, már egyáltalán nem. Karácsony volt, van, és lesz nálunk mindig, és anyám szerint semmiben nem vagyunk mások, mint mások, semmilyen zsidó hagyományunk nincsen.
Mikor felnőttem, azért csak rájöttem, hogy nem minden családban van zsidótojás, maceszgombóc és sólet.
Mint nem olyan régen megtudtam, azért még anyukám is vitte gyerekkorában a pékhez a sóletet.
A sólet, mint több helyen olvasható a leghagyományosabb zsidó étel. A szombati munkatilalom miatt, amikor nem szabad főzni, a pénteken elkezdett sólet volt az ünnepi, sábeszi étel. Természetesen szigorúan füstölt libamellel, vagy marhaszeggyel, és marhahússal. Na, meg gerslivel.
De egy asszimilált családnál persze, már a hagyományok is elfajzanak. Nálunk már a tréfli sólet lett divatban, amibe (most a kóser zsidók, és egyéb szigorú hagyományőrzők ne figyeljenek ide) bizony füstölt disznóhús volt mindig. Leginkább jó kis füstölt csülök.
Ez volt anyám fő műve. Mindig akkor volt, amikor már elég sok  barát szólt, hogy manyika (Anyukám beceneve) mikor lesz már sólet. És akkor csaptunk egy nagy bulit, ahol a főszereplő a sólet volt. Azóta már többen megtanulták a társaságból.
Az utóbbi években sok "igazi" sóletet ettem, marhával, velőscsonttal, krumplival, sárgarépával, stb.
De ez még hagyján, de mikor a babot vettem, még a kofa is beleszólt, hogy milyen babból szokták csinálni. Azt mesélte, hogy régebben mindenki fehérbabból csinálta, mostanában meg tarkababot vesznek hozzá. Nálunk mindig tarkababból volt.
De azért nekem a mienk a legjobb. A világ egyik legegyszerűbb étele, tehát eltartott 20 évig, mire tényleg úgy éreztem, hogy na, ez most már olyan.
És akkor jöjjön a recept. Most vagyok igazán bajban, mert itt igazán nem tudom a pontos mértékeket, csak nagyjából.

 

Sólet


50 dkg tarkabab
egy kisebb kicsontozott füstölt csülök
kb 10 dkg gersli (árpagyöngy)
egy hagyma
2 kanál liszt
5 tojás

A babot előző nap beáztatom.
Másnap egy lábasba egyszerűen belerakom a babot, közé a csülköt darabokban, és a hagymát pucolva, de egyben, beleszórom a gerslit, Megszórom kb. két kanál liszttel. a csülök sósságától függően óvatosan sózom. Megy még hozzá egy bő kanál libazsír. Vicces, hogy bár disznóhúst használok bele, de szigorúan libazsírt.
Felöntöm annyi vízzel, amennyi bőven ellepi. A tűzhelyen
Felengedem annyi vízzel, amennyi bőven ellepi.
Felforralom a tűzhelyen, majd berakom a sütőbe.
Elég kis lángon, attól függ mennyi időm van, de minimum 2 de inkább 3-4 órát sütöm, ha úgy látom, kevés a víz pótolom, de nem szokott.
Mielött kész van, úgy egy órával előbb, belerakok 5 db tojást egészben, hogy a sóletben főjjön meg. Az talán a legfinomabb része.

A legszebb az volt, hogy a szomszédnéni, egy nagyon jó kedélyű, kedves asszony, holokauszt túlélő, echte zsidó asszony, azt mondta, mikor átvittem neki egy tányérral, hogy hát igen, így az igazi.:)
3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://dalit.blog.hu/api/trackback/id/tr29220088

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zsuzsi · http://zsuzsifoz.blogspot.com 2007.11.08. 18:30:42

Hát igen, ez nagyon jó így, mi is így csináljuk, (tréfli módra) azzal a különbséggel, hogy a felöntővízhez rakok egy kiskanál pirospaprikát, 2 gerezd tört fokhagymát és pár szem egész feketeborsot. És milyen érdekes: én is ragaszkodom a libazsírhoz.

Dalit · http://dalit.blog.hu/ 2007.11.08. 23:18:55

:) éljenek a tréfli zsidók.
Tényleg én is szoktam beletenni 1-2 gerezd fokhagymát, csak elfelejtettem írás közben.

laci 2008.08.31. 10:51:11

van egy harmadik verzió a csikago elnevezésrei, mégpedig:
az István utcában ( murányi utcánál) volt egy mozi melyet csikágó mozinak ( később MARX )
mozinak hívtak. Innen eredhet a csikagó elnevezés.
süti beállítások módosítása