Nálunk különleges hagyomány karácsonykor, hogy 24-én este valami különlegeset, máskor nem nagyon evett ételt kínálunk. Ilyenkor szoktunk bélszínt, vagy pisztrángot, vagy vadhúst is enni.
Régebben a 25-e nagy családi összejövetel volt, akkor már kiharcolták a rokonaim, hogy ha már mindenhol kísérlet van, akkor nálam igenis legyen halászlé, meg töltött káposzta. Is.:)
Most már viszonylag szűk körben töltjük az estét négyen öten, de most is ragaszkodunk az újdonsághoz, kísérletezéshez.
Kedves olvasnivalóm a Bűvös Szakács blogja, annyira, hogy már képes voltam miattuk egyszer kétszer Magyar Nemzetet is venni, persze pont akkor, amikor nem írtak a szombati mellékletbe.
Mostanában sok kritikát kapnak, hogy nem e-világra szólnak az írásaik, meg receptjeik, meg az alapanyagokhoz itthon nem is lehet hozzáférni.
Nekem akkor is tetszenek ezek az írások, éppen azért mert valami luxust, másfajta életet is bemutatnak. Ötletet meg mindenhonnan lehet meríteni.
A karácsonyi vacsora receptje is tőlük származik, még akkor is, ha nálam az aszalt szilva nem armagnacba lett áztatva, és a sütő esetleg nem pont olyan hőfokú volt, mint az előírás.
Gászkonyi kacsamell
Két kacsamellA páchoz:
egy fej hagyma
2 gerezd fokhagyma
babér levél
kakukkfű
durvára őrölt bors
durva tengeri só
A mártáshoz
2 kacsanyakfél fej hagyma
sárgarépa
kakukkfű
rozmaring
fokhagyma
3 dl vörösbor
fél liter víz (vagy húslé)
15 dkg aszalt szilva
Előző este a kacsamellek bőrét a húsig átlósan bevagdostam. Kevés sóval, a karikára vágott hagymával és a fűszerekkel megszórtam, és fóliában elraktam a hűtőbe. A kacsamell már egy pár napja állt a hűtőben.
A mártáshoz a nyakat a zöldségekkel libazsíron megpirítottam, megszórtam a fűszerrel, majd felöntöttem a borral, hozzáöntöttam fél liter vízet, és egy két órát főztem, közben többször pótoltam a folyadékot. Nagyjából még fél liter vizet meg 1-2 dl vörösbort öntöttem rá. Végül kb 3 dl-nyire beforraltam, leszűrtem. Beleöntöttem az előzőleg borba áztatott aszalt szilvát, és összeforraltam.
A sütés elött pár órával elővettem a kacsát, leszórtam róla a hagymát.
Serpenyőben a húsos oldalán elkezdtem sütni, amíg ropogós nem lett, közben a kisült zsírral locsolgattam. Majd megfordítottam, sütöttem még pár percig, és beraktam még 10 percig a sütőbe.
A szilvás mártással tálaltam
Ami a legnagyobb siker volt számomra, hogy Édesanyám állítólag nem szereti a gyümölcsöt a húshoz, és most is mondta, hogy azt nem fog kérni, de a végén azt mondta, hogy na ez egészen más, és nagyon is jó. Még kevés is lett a szilvás mártás neki.