Dalit

Csirkemell vincellér módra

2007. szeptember 01. 19:38 - Dalit

A recept alapját egy réges régi Magyar Konyhában olvastam.
Ott egy kicsit bonyolultabb volt, járt hozzá rák is. Azóta egy kicsit egyszerűsítettem.
A vincellér módra jelzi, hogy eredetileg ez egy szüreti étel, ami sokféle húsból lehet, de mindenképpen alkotórésze a bor.


Csirkemell vincellér módra

2 nagyobb csirkemell filé
1 fél fej shalott hagyma
2-3 dl száraz fehérbor
3 dl tejszín
Kotányi borskeverék
só bors, kakukkfű
olaj

A melleket szeletekre vágom, sózom, borsozom, megszórom a borskeverékkel.
A hagymát apróra vágom, olajon inkább párolom, mint pirítom, majd a szeleteket kisütöm.
Ráöntöm a fehérbort, és tovább párolom, majd a tejszínt, és addig főzöm együtt, amíg a mártása besürűsödik.
Szerecsendiós krumplipürével tálalom
Szólj hozzá!
Címkék: csirke bor tejszín

Paprikás? pörkölt? sem nem paprikás, se nem pörkölt?

2007. augusztus 28. 12:20 - Dalit

A marhapörköltről én életem nagyobb részében úgy gondoltam, hogy férfiétel.
Ami azt jelenti, hogy jó marhapörköltet csak férfiember tud főzni. Talán a halászlé a másik ilyen étel. Volt szerencsém bajai férfiakkal találkozni életem során, szerintük pl. a halászlének a közelébe sem mehet az asszony.
Családomban és baráti körömben is igazi férfi feladat volt a pörkölt. Igaz volt férjemnél úgy készült, hogy "légyszi, vágd fel a hagymát meg a húst, és utána megcsinálom". de utána tényleg mennyei lett a végeredmény.
Baráti társaságunkban meg volt egy mellékállásban fotóművész, főállásban főzőember:) aki a világ legjobb pincepörköltjét főzte jeles alkalmakkor. Igazán jeles napokon bográcsban.
De aztán úgy hozta az élet, a sors, hogy magad urad, ha más nincs, én is elkezdtem főzni.

Aztán egyszer csak megtudtam, hogy én nem is pörköltöt eszem, hanem paprikást, vagy azt sem.

Életem párjával nagyon kevés dolgon tudtunk eddig komolyan vitatkozni.
Ilyenek lehettek egy filozófus, az ügynöktörvény és .... a pörkölt.
A vita valójában Váncsa István és Erdei Ferenc között zajlik.
Erdei Ferenc népi inyesmestersége szerint, vagyis hogy pontosan idézzük, akitől ő tanulta,
 mégpedig

"Tarjányi Imre jeles főzőmester, aki a karcagi Lenin Termelőszövetkezet tagja. tanult mestersége szerint hentes, származása szerint parasztok ivadéka, és mellékfoglalkozása szerint jeles alkalmakon hagyományos ételeket főző mester."


szerint háromféle magyaros húsétel van.

"
  • a paprikás
  • a pörkölt
  • és ami se nem paprikás, se nem pörkölt"

Na eszerint a felosztás alapján én nem pörköltöt főzök, hanem paprikást, mert a pörkölt, zsír. hagyma és víz nélkül kerül a bográcsba, és maximum egy kis víz kerül bele, majd külön készítenek hozzá pörköltszaftot.
Valahogy ezt a metódust sem én, sem Váncsa nem nagyon tudja elképzelni a pusztában, egy egyszerű paraszti ételnél.
De bővebben a Néprajzi Lexikonban is olvashattok a gulyáshús, pörkölt, paprikás elkészítési módjairól.
De az is lehet, hogy én se nem paprikást se nem pörköltöt készítek, hanem hogy Váncsa Istvánnál maradjunk, forró hagymás paprikás marhasalátát tarhonyával.
De szerinte ma már csak Magyarország legidősebb rétege tudja, mi is az a marhapörkölt. Meg én:) Mert vita ide, vita oda, én pörköltöt csinálok, és nem paprikást, mert nálunk az tejföllel dúsított változat. Pedig talán még nem tartozom a legidősebb rétegben.
Az alapdolgokban egyetértünk Váncsával.

"A marhapörkölt... valahol a pármai sonka, az ír fekete sör és az orosz kaviár magasságában lebeg,"


feltéve, hogy
  1. disznózsírral vagy szalonnával készül
  2. Jó minőségű, szárított paprikát használunk
  3. Kevés vízzel csináljuk, és csak jó bort használunk hozzá
A lényege, hogy bár általában kisérletezek, meg viszonylag egészségesen főzök, de a hagyományos magyar ételeknél konzervatív vagyok.
Ahogy a lecsóhoz, úgy a pörkölthöz is elengedhetetlen a jóféle füstölt szalonna, a jó paprika.
A marhapörkölthöz pedig a vörösbor is. Természetesen a legfontosabb része azért a jó marhahús. Most egy kissé csontos, cupákos marhalábszárt vettem. Általában a színhúst kedvelem, de ebbe muszáj belekerülni a cupákosabb, zsírosabb résznek is, hogy anyaga legyen, és ikrás legyen a szaftja.

Érdekes módon a marhapörköltet nem sokan örökítették meg, vagyis nem sok receptet találtam.
Domesticgodess olajjal, Fűszer és lélek kóserül, Horasz vegyesen,  Lorien tarhonyával, és Maci hagyományos vörösboros.

Marhapörkölt


1 kg marhalábszár
10 dkg füstölt szalonna
2 nagyobb fej hagyma
pirospaprika
köménymag
majoranna
vörösbor
1 db zöldpaprika

A húst felvágom kockára, a nagyon nagy faggyúkat azért leszedtem róla.
A szalonnát kis kockákra vágva kisütöm, amikor elég zsírom van, belerakom a kockára vágott hagymát. A hagymát megpirítom, utána lehúzom a tűzröl és beleöntök kb. 3 tk. paprikát, és 1 tk. köménymagot. Összekeverem, belerakom a húst és egészen kevés vízzel addig párolom, csak hogy nehogy odaégjen a paprika, addig párolom amíg kifehéredik a hús, hozzáadom a majorannát, és még egy kis vizet adok hozzá, az egész összesen kb. 1 dl, főzöm egy pár percig, majd felöntöm lassanként vörösborral. Ez nem volt annyira magyaros, mert az utóbbi időben annyit csalódtam a megfizethető magyar borokban, hogy egy üveg kaliforniai vörösbor került bele.
Felforralom, majd azonnal kis lángra teszem, és kb 2-3 órát főztem fedő alatt, a végén fedő nélkül.
Már a komplementer ízeknél eszembe jutott, hogy ez is egy nálam,  összetartozik a tarhonyával. Szinte mindig azzal csinálom, ráadásul én a hagyományos, nem a házi, hanem gyári, gépi tarhonyát - úttörőgombóc - szeretem.
De most bejelentkeztek váratlanul a lányomék, ők meg nokedlipártiak, így aztán az lett a köret.
1 komment
Címkék: marhahús

Sajtos tejfölös hagymaleves

2007. augusztus 24. 13:00 - Dalit

Előre leszögezem, ez nem francia hagymaleves, ami mint tudjuk egészen más.
Ez az a tipikusan lenézett hagymaleves, aminek semmi köze a franciákhoz, néhányan agglegénylevesnek nevezik, de mi és mindenki, akinek eddig átadtam a receptet, rajongójává válik.
Az utóbbi időben, másokkal együtt én is kezdek leszokni a leveskockákról és egyéb mesterséges izesítőről, de úgy látszik nátriumglutamát igényemet valahol mégis csak ki kell elégítenem. Ez a leves nekem csak és kizárólag Maggi leveskockával tökéletes. Még az sem mindegy hogy maggi vagy knorr, mert igenis itt és csak itt márkafüggő vagyok.

Hagymaleves

2-3 fej  hagyma (Attól függ mekkora a hagyma, és mennyire szeretjük sürűn, a lányomnak majdnem hagymafőzelékként izlik, nekem kevesebb kell.)
vaj, vagy margarin (általában margarin:))
egy tömlő Camping natúr krémsajt (ha minden kötél szakad, lehet másmilyen krémsajt is)
1 db tejföl
15-20 dkg reszelt trappista sajt

A hagymát szeletekre vágom, és megpárolom a vajban. Amikor már jó, ráöntök 2 liter vizet és egy vagy két leveskockát. Ha felforrt, egy kevés levesben feloldom a krémsajtot, visszarakom a levesbe, majd hozzáadom a tejfölt is. Addig főzöm amíg kellően megfő a hagyma. Szükség szerint lehet még bele tenni sót, bár általában a sajt és a leveskocka elég sós, és borsot.
Ha nagyon kiteszek magamért, piritott kenyérre teszem a reszelt sajtot, és arra tálalom a levest, de általában egyszerűen mindenki annyi reszelt sajtot tesz bele, amennyi jólesik.
Meglepően laktató.

És ami a legjobb az egész ételben, hogy maximum 15 perc alatt kész van.
Szólj hozzá!
Címkék: hagyma sajt tejföl

Svéd-Indonéz búcsú a vándoroktól

2007. augusztus 21. 13:35 - Dalit

Az ellentétek vacsorája 


Az a csoda történt velünk, hogy a Párom és az én lányom egyszerre kapott ösztöndíjat külföldi egyetemre.
Két homlokegyenest különböző lány. Na jó, van hasonlóság is. Mindkettő nagyon okos, tehetséges és szép:) Mondom, mondjuk ezt természetesen teljesen objektíven.
Egyikük okos, szorgalmas, céltudatos jogászlány, másikuk csapongó antropológus művészpalánta.
Ebből is következik, hogy jogászlányunkat Svédországba, művészpalántát Indonéziába, Bali szigetére engedtük el.

Az én feladatom a búcsúvacsora elkészítése, de előbb még kitalálása volt.
A feladat duplán volt nehéz.
Svédország, mint tudjuk nem a gasztronómia hazája, (nem szeretnék senkit megsérteni, szívesen várom a cáfolatokat.
Amit találtam, az nagyjából a svéd húsgolyók, valamilyen kenyér és némi halétel volt.

Indonázia bezzeg az egyik leggazdagabb receptekkel rendelkező ország. Viszont a receptek többségében olyan alapanyagok vannak, amik vagy beszerezhetetlenek, vagy beszerezhetőek, de bonyolultan és rendkivül drágán, de olyanokat is olvastam, amiket még szótárban sem találtam meg.
Például valaki árulja el, mi az a galanga.

De végül, sok kutatás után kezdett összeállni a kép.
De hogy ne legyen ilyen egyszerű a helyzetem, a Párom 2 nappal elötte megkérdezte, - De ugye a kertben grillpartit csinálunk? Én meg mondtam, hogy hát, tulajdonképpen miért ne.

A svéd menű végül is Domestic Godess ötlete után ikea kosárkákkal indult, és azt gondoltam, hogy valami heringet vagy lazacot teszek bele. Szerencsére Hedonism Hasselback burgonyája is segített.

Az Indonéz menű a már mások által is megírt csirke satay, mogyorószósszal.
Ez egy remek étel, lehet kb. 100 receptet találni róla, amik néha még csak nem is hasonlítanak egymásra.
Ráadásul én most tényleg eléggé változtattam, vagyis úgy válogattam, hogy mit tudtam használni.

A végső menű a következő lett.

Lazacos camamebrtes kosárkák (Svéd)
Indonéz csirkesatay mogyorószósszal (Indonéz)
Hasselback burgonya (Svéd)
Indonéz lépesméztorta  (Indonéz) (Lett volna, ha egyrészt a sütőm miatt nem égetem el kissé, de ez szerencsére nem derült ki, mert a végén mindenki dugig ette magát, és  elfelejtkeztünk róla. De más azért még készítse el.
De azért, hogy hű maradjak szűkebb-tágabb hazánkhoz, készítettem még sima flekkent és prekjanica nevű szerb húspogácsákat is. Meg természetesen egy kis salátát, a szokásos chutneyt valamint padlizsánkrémet.

Kisebb tragédia csak azért történt, mert a nagy ünneplésben egyszerűen elfelejtettünk fényképezni. Úgyhogy higyjétek csak el, hogy nagyon gusztusos és szép volt.

 

Lazacos camambertes kosárkák

1 és fél doboz ikea kosárka (36 db)
20 dkg füstölt lazac (szintén az Ikeából
1 db camambert sajt
tormás majonéz

Felvágtam apró darabokra a camambertet, a lazacot, összekevertem tormás majonézt kevés tejföllel. A kosárkák aljára camambert került, rá a lazacfalatok, erre a tormás majonéz, a tetejére még egy kis lazac diszítésnek. Gyönyörű volt, és ráadásul nagyon finom.

 

Indonéz csirke satay mogyorószósszal

 

A csirkesatayhoz

kb. 1 kg csirkemell kisebb kockákra vágva
4 gerezd fokhagyma
4 tk koriander
1-2 kanál cukor (barnacukor)
1 tk feketebors
2 tk só
4 ek szójaszósz
2 tk kurkuma
kb 5 cm gyömbér apróva vágva
1 nagyon shalothagyma apróra vágva (gondolom nem tragédia a másik sem, de kivételesen kaptam)
2 evőkanál citromlé
4 evőkanál olaj
én tettem bele még egy kis szezámolajat, és darált mogyorót is.

A csirkén kivül a hozzávalókat összekeverjük, beletesszük a csirkét, és legalább 1 órát állni hagyjuk. Után a csirkedarabokat nyársra húzzuk, eredetileg vízbe áztatott bambusznyársakra, de a normál fémnyársak is jók lesznek, és grillen megsütjük.

Mogyorószósz

1 ek mogyoróolaj*
2 ek darált mogyoró
2 gerezd fokhagyma szétnyomva
1 tk halszósz
1 kis doboz 150 ml kókusztej
1 csésze víz
6 ek mogyoróvaj*
4 ek szójaszósz
2 ek cukor
1 tk chilliszósz
1 ek citromlé

A mogyoróolajat felhevítem, beleteszem a fokhagymát, a halolajat és 1 percig fózöm, hozzáadom a többi hozzávalót kivéve a citromlét, felforralom, majd még 10-12 percig kisebb lángon főzöm, amíg krémes nem lesz. A végén belekeverem a cirtomlét.
A szósszal tálalom a csirkenyársakat.

http://www.mediterrasian.com receptje alapján.

Hasselback burgonya hedoninsm receptje szerint


Kiegészítettem azzal, hogy én bőven megöntöztem sós borsos olvasztott vajjal.


Végeredményben nagoyn meglepődtek a lányok,  és mindenkinek nagyon tetszett. A satay és a hasselback burgonya pedig biztos hogy gyakori vendég lesz nálunk.


 

* A mogyoróolaj és a mogyoróvaj enyhe túlzás a receptleírásban, lévén egyik sem állt rendelkezésre. Mogyoróolajat sajnos elvesztettük nyaralásunk közben, a mogyoróvajat meg nem szeretjük, és nem kívántam 6 evőkanál miatt egy egész drága dobozt kidobni.
Tehát ledaráltam a mogyorót, na ez sem volt egy könnyű feladat, zöldségaprítóval kezdtem, de az nem volt túl sikeres, aztán nejlonzacskóban húsklopfolóval vertem szét. Összekevertem olivaolajjal, így már valamennyire tudtam a robotgéppel pasztát csinálni belőle. Ezt használtam az olaj és vaj helyett, kicsit feldobva szezámolajjal. Ennek ellenére nagyon jó, mogyorós intenzív ize lett a szósznak.:)

5 komment

Izraeli Magyar barátság

2007. augusztus 11. 22:23 - Dalit

Hosszú szünetet tartottam, mert én is nyaraltam. Életemben először, nagyon sok év vágya után eljutottam Izraelbe.
Terveztem eredetileg egy részletesebb beszámolót, de ennek két akadálya lett.
Egy ifjúsági csoporttal utaztam, rohanós, izgalmas, fárasztó, félig-meddig nomád módon. Így aztán túl sok gasztronomiai élményről nem tudok beszámolni.
Bár a reggelik, a sajtos, spenótos burrekassal, sokféle sajt, joghurtfélével nekem nagyon bejöttek. Meg persze a standard falafeles ebédek vacsorák.
A legszebb persze Jeruzsálem óvárosában a sábeszi vacsora volt, amit fényképezni természetesen nem tudtam, lévén sábesz.
Annyit tudnék róla mesélni, hogy csak 14 féle előétel volt. Ilyan saláta, olyan saláta, padlizsánkrém, lecsószerű nemtudommi, stb. stb. Most kezdem gyűjtögetni a recepteket, de ennek fűszer és lélek a nagy ismerője. Izraelről meg helyettem is csodálatos leírást irt Grenadin.
Amióta meg hazaértem, beleestem a nagy büdös valóságba, munka és családi balesetek.

Egyetlen este volt, hogy tényleg átadhattam magam a konyhai örömöknek.
Hosszú gondolkodás után úgy döntöttem, hogy a Kelet után maradok a leghagyományosabb magyar konyhánál, és összecsaptam egy sertésflekkent. Sertéskaraj, só, bors, majoranna.


Ami egy kicsit izgalmasabbá tette, hogy bár 15 perces főzést akartam, a köretekbe beletettem szivem lelkem.



Így aztán lett a szokásos sült krumpli mellé, sült sárgarépa, amit ugyanúgy vékonyra szeletelve sütök ki, mint a krumplit, és olívaolajban bazsalikomos paradicsomszeleteket sütöttem ki mellé.
Ja, és a jó öreg csalamádé.
1 komment

Pasifogó tejszínes pulykamell kotányi módra

2007. július 14. 16:50 - Dalit

Nosztalgiáztunk ma egy kicsit. Lassan négy éve, hogy megismerkedtünk a Párommal. Mikor eljött az idő, az első együtt töltött hétvégén, ezt az ételt főztem neki először.
Mint láthatjuk, nagy sikert értem el
:).
De tényleg egész elképesztően odavolt a meghatottságtól, hogy mire vagyok képes, hogy mennyire finom és különleges.
A dolog tényleg igényelt némi kreativitást.

Egy agglegénykonyha, két főzőlappal, és az alább látható edényekkel. A közeli ABC-ben próbáltam kitalálni, mit is csináljak.


Komolyan összesen ennyi edény volt a konyhában, direkt előszedtem őket. Azóta persze már elég jól felszereltettem szegényt.

Ezzel bírtam elállítani kétfogásos ebédet, fél óra alatt, aminek most a második fogását mutatom be. Az első fogás a sokak által lenézett hagymaleves volt, leveskockából, krémsajtból.
A főszereplő a Kotányi borskeverék, ami néha mindenhol néha sehol sem kapható, de érdemes feltankolni belőle. Nem színes bors, nem borsmalom, hanem borskeveréknek hívják, borson kívül zöldségeket tartalmaz, és nagyon jó, pikáns ízt ad. A recept szokásosan alaprecept, amit sokféleképpen variáltam már, fehérborral, szőlővel, stb.


Egy hibája talán, hogy nem túl fotogén étel.

Tejszínes pulykamell

 
Fél kg pulykamell felszeletelve
egy zacskó habtejszín
Kotányi borskeverék
olaj

A pulykaszeleteket egy kicsit kiklopfolom, és beszórom a borskeverékkel, és kevés sóval.
Olajban megpirítom a szeleteket, majd ráöntöm a tejszínt, és kb. 10-15 percig párolom, amíg valamennyire besűrűsödik a szósz. Kész. Ennyire egyszerű.
Kukoricás rizzsel tálaltam.

Ráadásul tegnap a Plusban találtam egy üveg nagyon olcsó (640 Ft), olasz chardonnay bort, aminek nem tudtam ellenállni, hátha jó lesz. Nagyon kellemes, könnyű, hozzáillő bor volt.

3 komment
Címkék: pulyka tejszín

Gezemice leves

2007. július 08. 21:26 - Dalit

Egyszerűen nem tudok nevet találni erre a levesre. Lehetne mindentbele, vagy akármi leves, vagy "amit a hütőben találok"-leves.  Ezért a gezemice-leves nek nevezem.
A dolog úgy kezdődött, hogy nem szerettem a csirkehúslevest, meg a zöldséglevest sem.
Nálunk a húsleves az mindig marhából volt, vagy nem volt húsleves. Egyszerűen nem szeretem eléggé a csirke izét levesben.
Viszont előfordul, hogy az egész csirkének ott van az aprólékja és valamit kezdeni kellene vele. Aztán megtanultam, hogy van olyan, hogy raguleves. Na ez már inkább nekem való volt, mert a tejfölös leveseket szeretem.
A párom viszont nagyon leveses, nála egy ebéd akkor egész, ha van leves is. A vajgaluska meg a másik nagy kedvence, gyakorlatilag ha megkérdem mit szeretne, akkor azt mondja, hogy tudod olyan levest amiben az a te nokedlid van.
Tehát ez a leves egyfajta szárnyasraguleves, amiben mindig változik a zöldség, és előfordul, hogy nincs is benne szárnyas. Leginkább attól függ, mi van itthon.
Lássuk a mai változatot.
Mivel ma újfent - már  fényképezés miatt is - 40 fokhagymás csirkét csináltam, megmaradt a csirke nyaka, lába, zuza - ennyi került a levesbe. A mélyhütőben találtam némi maradék mediterrán zöldségkeveréket, amiben volt karfiol, brokkoli, bébirépa, cukkini, meg egyéb.


 

Gezemice leves július végén vajgaluskával


Egy csirke lába, feje, zuzája
kb. 30 dkg mediterrán zöldségkeverék
1 doboz tejföl (2 dl)
egy kanál finomliszt
só bors
bazsalikom
olaj

egy tojás
egy kanál margarin (vagy vaj, ha van otthon)
rétesliszt
zöldfűszer (most petrezselyem

Külön megfőztem az aprólékot sóval, borssal alaplének fél liter vizzel. A zöldséget olajon elkezdtem megpárolni, só, bors, bazsalikom társaságában. Felöntöttem a csirkelevessel, hússal együtt, és ráöntöttem még egy liter vizet.
Amíg megfött a zöldség, elkészítettem a vajgaluskát. Összekevertem egy tojást és ugyanannyi margarint (fontos hogy a margarin ne legyen hideg, akár fel is lehet olvasztani a mikróban), belekevertem egy evőkanál szárított petrezselymet (persze frissel jobb -  lehet beletenni friss bazsalikomot is, vagy más zöldfüszert) majd annyi réteslisztet, hogy nokedlitésztát kapjak.
A forró levesbe mártott kiskanállal beleszagattam a levesbe.
A doboz tejfölbe egy csapott evőkanál finomlisztet kevertem, és behabartam a gezemicelevest.
2 komment
Címkék: csirke zöldség

Gomba gombával

2007. július 04. 12:51 - Dalit

és fokhagymával...

Meg a már említett tócsnival, amit a Párom újrakért.
Ez már sajnos a búcsú Szigligettől, de jövőre ugyanitt.

Az étel tipikusan nyaralós étel, amikor azzal dolgozom, ami van.
Kaptam egy doboz gombát, és elkezdtem gondolkodni, hogy mi is legyen. Nem kívántam a szokásos gombapörköltöt vagy rántott gombát. A legtöbb receptem sütős, az meg itt nincs, meg petrezselyem sem, viszont  volt fokhagyma, ahogy már nálam szokásos, meg tejföl, meg krumpli.



Gomba gombamártással

egy doboz gomba
egy tejföl
3 gerezd fokhagyma
oregánó

bors
olaj
fetasajt (ez csak kisérlet volt, de nem sikerült)

A gombákat megpucoltam a szárakat és a kisebb darabokat apróra vágtam a mártáshoz.
A nagyobb kalapokat megsóztam, borsóztam.
A fokhagymát apróra vágtam és olajjal, citromlével, oregánóval összekevertem.
Egy lábasban olajban megpároltam az apró darabra vágott gombát, sóztam borsoztam, amikor kész volt, ráöntöttem a tejföl, és összeforraltam.
Az egész gombákat forró olajban kezdtem megsütni fedő alatt, amikor félig megpuhult beleraktam mindegyikbe tettem egy kis fokhagymát. Az igazat megvallva sok fokhagymát, de az túlzás volt, úgyhogy melegítésnél már kivettem belőle.
3 kalapba tettem fetát is, juhtúró helyett, de ez sem az igazi.
A sült gombák mellé a gombamártást, és tócsnit kináltam.
Állítólag finom lett. Nekem például izlett.
Szólj hozzá!

VKF! VI. - 40 fokhagymás csirke mindennel töltve

2007. június 30. 19:18 - Dalit

Amikor elovastam a kiírást, nagyon beindult az agyam.
Az előző két kiírásnál még nem volt blogom, és ötletem sem igazán. De a többi versenyző receptjei alapján már tudtam, hogy a következőből én sem maradhatok ki.
Mik is a komplementer izek? Nekem a legegyszerűbb családi ételek jutottak eszembe.
Kelkáposztafőzelék fasírttal, spenót poféznival. Gondoltam, az utóbbival be is neveznék, de hát a Fogyasztó nem rajong érte.
Az igazi vágyam a hal és spenót lett volna, ami szerintem hihetetlen összeillő páros. De amikor kimentem a piacra, csak két dolog hiányzott: a friss spenót, és a friss hal. A halasnál nemhogy az evéstől, de a főzéstől és az élettől is elment a kedvem.

Úgyhogy maradtam S. nagy kedvencénél a 40 fokhagymás csirkénél. Bár a fokhagyma nálam állandó kellék a főzésnél, de egész csirkével valóban komplementer. Az eredeti recept Nigella könyvében, és a TVpaprika konyhatündér-nél is megtalálható.
Sajnos, amikor megcsináltam még nem volt fényképészem, de a következőnél illusztráció is lesz.

A fényképészeti tudományunk még fejlesztésre és gyakorlása vár. De most újra megcsináltam, és ennyi telt tőlünk.

 

40 fokhagymás csirke mindennel töltve


1 db csirke
egy csomag leveszöldség, lehet több is.
40 gerezd fokhagyma héjastól
majoranna
kakukkfű
szójaszósz
olaj

fél kg krumpli

Kezdjük a csirkével és folytassuk a fokhagymával. Az igazi titok abban van, hogy ezek jók legyenek. Igen megjártuk az utolsó időkben a hiperszupermarketekben kapható kínai fokhagymával, aminek egyszerűen nincs íze. Erről CV is hosszan ír, tehát legyünk nacionalisták, a fokhagyma legyen igenis magyar.
A másik a csirke. Ennek egyszerűen fel kell fedezni a lelőhelyét, ha véletlenül, előrelátás nélkül veszek itt-ott csirkét, rendszeresen csalódom.
Az én titkos helyem (ez itt a reklám helye) a Semmelweis utcában egy csirkés, aminek egy a hibája, hogy pénteken napközben is sorban kell állni. Nekem könnyű, ott dolgozom a környéken, és rászánom az ebédidőmet.

A csirkét megtisztítom, alaposan besózom, bemajorannázom. A belsejébe is bőven teszek a majorannából, kakukkfűből. Ráöntök bőven szójaszószt, és alaposan belemaszírozom a bőrébe. Ettől lesz gyönyörűen ropogós, piros és finom.
A hámozatlan fokhagymagerezdekből 10-15 db kerül a belsejébe, majd a megpucolt, feldarabolt répából is teszek bele és a petrezselymet is belenyomom. Belerakom egy tepsibe, olajat öntök alá, majd köré dobom a maradék zöldséget, fokhagymát. A csirke nagyságától függően, ha nagyon nagy darab, akkor félidőben teszem hozzá a fokhagymát és a zöldségeket, hogy ne égjen túlságosan meg.
Végül a kockára vágott krumplit is a tepsibe teszem -  ez lesz a köret.
Majd aláöntök 1-2 dl vizet, lefedem alufóliával. Így kerül a forró sütőbe. Fokot nem tudok mondani, mert elég öreg vacak sütőm van.
A csirke nagyságától függően (nálam az általában nagyjából másfél kg), kb. 45 percig sütöm, majd leveszem a fóliát és pirosra sütöm.
A fokhagyma belét ki lehet nyomni mennyei krémként, akár a csirkére, akár kenyérre kenni.

Nyammnyamm.

3 komment
süti beállítások módosítása