Komoly adósságom ez a recept.
Elég nehezek voltak nekem az utolsó hónapok, ezért is hirtelen felindulással húsvétkor elmentem Erdőbényére az Ábrahám pincéhez pihenni, beszélgetni, borozgatni, kikapcsolódni.
Ha már ott voltam, főztem is néhány dolgot. Szerettem volna a bárányomat megsütni, de húsvét előtt már reménytelen volt bárányt kapnom. Az utolsó pillanatban vettem négy kacsacombot, és húsvét hétfőn megpróbáltam valami hasonlót előállítani.
Nem volt könnyű feladat, idegen konyhában, idegen eszközökkel, egy régi sütővel, és mint az utolsó pillanatban rájöttem, alufólia híján.
Keresgéltem, keresgéltem, és egy régi fedeles jénainál lyukadtam ki végül.
Erdőbényei sült kacsacomb mentás zöldborsópürével (Vagy ahogy Robi mondta, péppel:))
Péter Róbert fényképe
- 4 kacsacomb
- két rozmaringszál
- kevés kakukkfű
- pár kanál zsír
- só
- 1 fej fokhagyma
- 1 dl száraz bor (Ábrahám pince száraz furmint)
A kacsacombokat pár órával a sütés előtt összekevertem a meghámozott fokhagymákkal, a rozmaringgal, kakukkfűvel, sóval.
A bőrét egy éles késsel bevagdostam, és egy serpenyőben kicsit átsütöttem, majd átraktam a jénai tálba. A serpenyőbe beleöntöttem egy fél pohár bort, kiforraltam, és ráöntöttem a kacsára a fokhagymákkal, fűszerekkel együtt, lefedtem és betettem a sütőbe. Pontos hőfokot persze nem tudok, megkíséreltem kis lángra tenni, és otthagytam másfél órát.
Egy órára el is mentem sétálni, és házakat nézni, hátha egyszer lesz nekem is ebben a faluban:)
Mikor visszamentem, megpucoltam egy fél kg krumplit, forró vízben 10 percig főztem.
Ekkor már úgy éreztem, jó lesz a kacsa is. Levettem a jénai fedelét, beledobtam a félig főtt, leszűrt krumplit, és hagytam még fél órát sütni.
Közben elkészítettem a mentás zöldborsópürét.
- Egy zacskó Iglo zsenge zöldborsó
- két evőkanál vaj
- 1 csokor menta (Enikőék kertjéből)
- egy dl tejszín
- só,
A zöldborsót a vajon megpároltam, megsóztam, beledobtam a mentát, egy pár pillanatig hagytam párolódni, majd átturmixoltam. Végül a tejszínnel összefőztem.
Mikor a tejszín belekerült, és már éppen kész volt, akkor vettem észre, hogy nem ég a gáz, sem a tűzhely. Ez volt az a pillanat, amikor vasárnap délután elfogyott a palackból a gáz.:) De szerencsére megvárta, amíg éppen kész volt.
Nagyon izgultam, mert Robi igen igényes vendég, ráadásul mondta is, hogy nem annyira szereti a kacsát. De kiderült, hogy ez a kacsa nem az a kacsa.
Hihetetlen jó volt nézni, ahogy ették, és ízlett nekik, na meg persze nekem is.
Hozzá nagyon szép Ábrahám pince 2009-es Hársmintet ittunk. Hmmmm. Alig várom, hogy visszamenjek.
