Az ellentétek vacsorája 

Az a csoda történt velünk, hogy a Párom és az én lányom egyszerre kapott ösztöndíjat külföldi egyetemre.
Két homlokegyenest különböző lány. Na jó, van hasonlóság is. Mindkettő nagyon okos, tehetséges és szép:) Mondom, mondjuk ezt természetesen teljesen objektíven.
Egyikük okos, szorgalmas, céltudatos jogászlány, másikuk csapongó antropológus művészpalánta.
Ebből is következik, hogy jogászlányunkat Svédországba, művészpalántát Indonéziába, Bali szigetére engedtük el.

Az én feladatom a búcsúvacsora elkészítése, de előbb még kitalálása volt.
A feladat duplán volt nehéz.
Svédország, mint tudjuk nem a gasztronómia hazája, (nem szeretnék senkit megsérteni, szívesen várom a cáfolatokat.
Amit találtam, az nagyjából a svéd húsgolyók, valamilyen kenyér és némi halétel volt.

Indonázia bezzeg az egyik leggazdagabb receptekkel rendelkező ország. Viszont a receptek többségében olyan alapanyagok vannak, amik vagy beszerezhetetlenek, vagy beszerezhetőek, de bonyolultan és rendkivül drágán, de olyanokat is olvastam, amiket még szótárban sem találtam meg.
Például valaki árulja el, mi az a galanga.

De végül, sok kutatás után kezdett összeállni a kép.
De hogy ne legyen ilyen egyszerű a helyzetem, a Párom 2 nappal elötte megkérdezte, - De ugye a kertben grillpartit csinálunk? Én meg mondtam, hogy hát, tulajdonképpen miért ne.

A svéd menű végül is Domestic Godess ötlete után ikea kosárkákkal indult, és azt gondoltam, hogy valami heringet vagy lazacot teszek bele. Szerencsére Hedonism Hasselback burgonyája is segített.

Az Indonéz menű a már mások által is megírt csirke satay, mogyorószósszal.
Ez egy remek étel, lehet kb. 100 receptet találni róla, amik néha még csak nem is hasonlítanak egymásra.
Ráadásul én most tényleg eléggé változtattam, vagyis úgy válogattam, hogy mit tudtam használni.

A végső menű a következő lett.

Lazacos camamebrtes kosárkák (Svéd)
Indonéz csirkesatay mogyorószósszal (Indonéz)
Hasselback burgonya (Svéd)
Indonéz lépesméztorta  (Indonéz) (Lett volna, ha egyrészt a sütőm miatt nem égetem el kissé, de ez szerencsére nem derült ki, mert a végén mindenki dugig ette magát, és  elfelejtkeztünk róla. De más azért még készítse el.
De azért, hogy hű maradjak szűkebb-tágabb hazánkhoz, készítettem még sima flekkent és prekjanica nevű szerb húspogácsákat is. Meg természetesen egy kis salátát, a szokásos chutneyt valamint padlizsánkrémet.

Kisebb tragédia csak azért történt, mert a nagy ünneplésben egyszerűen elfelejtettünk fényképezni. Úgyhogy higyjétek csak el, hogy nagyon gusztusos és szép volt.

 

Lazacos camambertes kosárkák

1 és fél doboz ikea kosárka (36 db)
20 dkg füstölt lazac (szintén az Ikeából
1 db camambert sajt
tormás majonéz

Felvágtam apró darabokra a camambertet, a lazacot, összekevertem tormás majonézt kevés tejföllel. A kosárkák aljára camambert került, rá a lazacfalatok, erre a tormás majonéz, a tetejére még egy kis lazac diszítésnek. Gyönyörű volt, és ráadásul nagyon finom.

 

Indonéz csirke satay mogyorószósszal

 

A csirkesatayhoz

kb. 1 kg csirkemell kisebb kockákra vágva
4 gerezd fokhagyma
4 tk koriander
1-2 kanál cukor (barnacukor)
1 tk feketebors
2 tk só
4 ek szójaszósz
2 tk kurkuma
kb 5 cm gyömbér apróva vágva
1 nagyon shalothagyma apróra vágva (gondolom nem tragédia a másik sem, de kivételesen kaptam)
2 evőkanál citromlé
4 evőkanál olaj
én tettem bele még egy kis szezámolajat, és darált mogyorót is.

A csirkén kivül a hozzávalókat összekeverjük, beletesszük a csirkét, és legalább 1 órát állni hagyjuk. Után a csirkedarabokat nyársra húzzuk, eredetileg vízbe áztatott bambusznyársakra, de a normál fémnyársak is jók lesznek, és grillen megsütjük.

Mogyorószósz

1 ek mogyoróolaj*
2 ek darált mogyoró
2 gerezd fokhagyma szétnyomva
1 tk halszósz
1 kis doboz 150 ml kókusztej
1 csésze víz
6 ek mogyoróvaj*
4 ek szójaszósz
2 ek cukor
1 tk chilliszósz
1 ek citromlé

A mogyoróolajat felhevítem, beleteszem a fokhagymát, a halolajat és 1 percig fózöm, hozzáadom a többi hozzávalót kivéve a citromlét, felforralom, majd még 10-12 percig kisebb lángon főzöm, amíg krémes nem lesz. A végén belekeverem a cirtomlét.
A szósszal tálalom a csirkenyársakat.

http://www.mediterrasian.com receptje alapján.

Hasselback burgonya hedoninsm receptje szerint

Kiegészítettem azzal, hogy én bőven megöntöztem sós borsos olvasztott vajjal.


Végeredményben nagoyn meglepődtek a lányok,  és mindenkinek nagyon tetszett. A satay és a hasselback burgonya pedig biztos hogy gyakori vendég lesz nálunk.

---

 

* A mogyoróolaj és a mogyoróvaj enyhe túlzás a receptleírásban, lévén egyik sem állt rendelkezésre. Mogyoróolajat sajnos elvesztettük nyaralásunk közben, a mogyoróvajat meg nem szeretjük, és nem kívántam 6 evőkanál miatt egy egész drága dobozt kidobni.
Tehát ledaráltam a mogyorót, na ez sem volt egy könnyű feladat, zöldségaprítóval kezdtem, de az nem volt túl sikeres, aztán nejlonzacskóban húsklopfolóval vertem szét. Összekevertem olivaolajjal, így már valamennyire tudtam a robotgéppel pasztát csinálni belőle. Ezt használtam az olaj és vaj helyett, kicsit feldobva szezámolajjal. Ennek ellenére nagyon jó, mogyorós intenzív ize lett a szósznak.:)

Hosszú szünetet tartottam, mert én is nyaraltam. Életemben először, nagyon sok év vágya után eljutottam Izraelbe.
Terveztem eredetileg egy részletesebb beszámolót, de ennek két akadálya lett.
Egy ifjúsági csoporttal utaztam, rohanós, izgalmas, fárasztó, félig-meddig nomád módon. Így aztán túl sok gasztronomiai élményről nem tudok beszámolni.
Bár a reggelik, a sajtos, spenótos burrekassal, sokféle sajt, joghurtfélével nekem nagyon bejöttek. Meg persze a standard falafeles ebédek vacsorák.
A legszebb persze Jeruzsálem óvárosában a sábeszi vacsora volt, amit fényképezni természetesen nem tudtam, lévén sábesz.
Annyit tudnék róla mesélni, hogy csak 14 féle előétel volt. Ilyan saláta, olyan saláta, padlizsánkrém, lecsószerű nemtudommi, stb. stb. Most kezdem gyűjtögetni a recepteket, de ennek fűszer és lélek a nagy ismerője. Izraelről meg helyettem is csodálatos leírást irt Grenadin.
Amióta meg hazaértem, beleestem a nagy büdös valóságba, munka és családi balesetek.

Egyetlen este volt, hogy tényleg átadhattam magam a konyhai örömöknek.
Hosszú gondolkodás után úgy döntöttem, hogy a Kelet után maradok a leghagyományosabb magyar konyhánál, és összecsaptam egy sertésflekkent. Sertéskaraj, só, bors, majoranna.


Ami egy kicsit izgalmasabbá tette, hogy bár 15 perces főzést akartam, a köretekbe beletettem szivem lelkem.


Így aztán lett a szokásos sült krumpli mellé, sült sárgarépa, amit ugyanúgy vékonyra szeletelve sütök ki, mint a krumplit, és olívaolajban bazsalikomos paradicsomszeleteket sütöttem ki mellé.
Ja, és a jó öreg csalamádé.

Nosztalgiáztunk ma egy kicsit. Lassan négy éve, hogy megismerkedtünk a Párommal. Mikor eljött az idő, az első együtt töltött hétvégén, ezt az ételt főztem neki először.
Mint láthatjuk, nagy sikert értem el:).
De tényleg egész elképesztően odavolt a meghatottságtól, hogy mire vagyok képes, hogy mennyire finom és különleges.
A dolog tényleg igényelt némi kreativitást.

Egy agglegénykonyha, két főzőlappal, és az alább látható edényekkel. A közeli ABC-ben próbáltam kitalálni, mit is csináljak.

Komolyan összesen ennyi edény volt a konyhában, direkt előszedtem őket. Azóta persze már elég jól felszereltettem szegényt.

Ezzel bírtam elállítani kétfogásos ebédet, fél óra alatt, aminek most a második fogását mutatom be. Az első fogás a sokak által lenézett hagymaleves volt, leveskockából, krémsajtból.
A főszereplő a Kotányi borskeverék, ami néha mindenhol néha sehol sem kapható, de érdemes feltankolni belőle. Nem színes bors, nem borsmalom, hanem borskeveréknek hívják, borson kívül zöldségeket tartalmaz, és nagyon jó, pikáns ízt ad. A recept szokásosan alaprecept, amit sokféleképpen variáltam már, fehérborral, szőlővel, stb.

Egy hibája talán, hogy nem túl fotogén étel.

Tejszínes pulykamell

 
Fél kg pulykamell felszeletelve
egy zacskó habtejszín
Kotányi borskeverék
olaj

A pulykaszeleteket egy kicsit kiklopfolom, és beszórom a borskeverékkel, és kevés sóval.
Olajban megpirítom a szeleteket, majd ráöntöm a tejszínt, és kb. 10-15 percig párolom, amíg valamennyire besűrűsödik a szósz. Kész. Ennyire egyszerű.
Kukoricás rizzsel tálaltam.

Ráadásul tegnap a Plusban találtam egy üveg nagyon olcsó (640 Ft), olasz chardonnay bort, aminek nem tudtam ellenállni, hátha jó lesz. Nagyon kellemes, könnyű, hozzáillő bor volt.

 

Gezemice leves július végén vajgaluskával

Egy csirke lába, feje, zuzája
kb. 30 dkg mediterrán zöldségkeverék
1 doboz tejföl (2 dl)
egy kanál finomliszt
só bors
bazsalikom
olaj

egy tojás
egy kanál margarin (vagy vaj, ha van otthon)
rétesliszt
zöldfűszer (most petrezselyem

Külön megfőztem az aprólékot sóval, borssal alaplének fél liter vizzel. A zöldséget olajon elkezdtem megpárolni, só, bors, bazsalikom társaságában. Felöntöttem a csirkelevessel, hússal együtt, és ráöntöttem még egy liter vizet.
Amíg megfött a zöldség, elkészítettem a vajgaluskát. Összekevertem egy tojást és ugyanannyi margarint (fontos hogy a margarin ne legyen hideg, akár fel is lehet olvasztani a mikróban), belekevertem egy evőkanál szárított petrezselymet (persze frissel jobb -  lehet beletenni friss bazsalikomot is, vagy más zöldfüszert) majd annyi réteslisztet, hogy nokedlitésztát kapjak.
A forró levesbe mártott kiskanállal beleszagattam a levesbe.
A doboz tejfölbe egy csapott evőkanál finomlisztet kevertem, és behabartam a gezemicelevest.

és fokhagymával...

Meg a már említett tócsnival, amit a Párom újrakért.
Ez már sajnos a búcsú Szigligettől, de jövőre ugyanitt.

Az étel tipikusan nyaralós étel, amikor azzal dolgozom, ami van.
Kaptam egy doboz gombát, és elkezdtem gondolkodni, hogy mi is legyen. Nem kívántam a szokásos gombapörköltöt vagy rántott gombát. A legtöbb receptem sütős, az meg itt nincs, meg petrezselyem sem, viszont  volt fokhagyma, ahogy már nálam szokásos, meg tejföl, meg krumpli.

Gomba gombamártással

egy doboz gomba
egy tejföl
3 gerezd fokhagyma
oregánó
só
bors
olaj
fetasajt (ez csak kisérlet volt, de nem sikerült)

A gombákat megpucoltam a szárakat és a kisebb darabokat apróra vágtam a mártáshoz.
A nagyobb kalapokat megsóztam, borsóztam.
A fokhagymát apróra vágtam és olajjal, citromlével, oregánóval összekevertem.
Egy lábasban olajban megpároltam az apró darabra vágott gombát, sóztam borsoztam, amikor kész volt, ráöntöttem a tejföl, és összeforraltam.
Az egész gombákat forró olajban kezdtem megsütni fedő alatt, amikor félig megpuhult beleraktam mindegyikbe tettem egy kis fokhagymát. Az igazat megvallva sok fokhagymát, de az túlzás volt, úgyhogy melegítésnél már kivettem belőle.
3 kalapba tettem fetát is, juhtúró helyett, de ez sem az igazi.
A sült gombák mellé a gombamártást, és tócsnit kináltam.
Állítólag finom lett. Nekem például izlett.

Egyszerű rántott csirkemell főtt sült krumplival, na de a környezet...!

---

Ma reggel meg ezt kaptuk ajándékba tündéri házigazdasszonyunktól.
Almás pite, vagy valami hasonló, és nagyon finom.

Amikor elovastam a kiírást, nagyon beindult az agyam.
Az előző két kiírásnál még nem volt blogom, és ötletem sem igazán. De a többi versenyző receptjei alapján már tudtam, hogy a következőből én sem maradhatok ki.
Mik is a komplementer izek? Nekem a legegyszerűbb családi ételek jutottak eszembe.
Kelkáposztafőzelék fasírttal, spenót poféznival. Gondoltam, az utóbbival be is neveznék, de hát a Fogyasztó nem rajong érte.
Az igazi vágyam a hal és spenót lett volna, ami szerintem hihetetlen összeillő páros. De amikor kimentem a piacra, csak két dolog hiányzott: a friss spenót, és a friss hal. A halasnál nemhogy az evéstől, de a főzéstől és az élettől is elment a kedvem.

Úgyhogy maradtam S. nagy kedvencénél a 40 fokhagymás csirkénél. Bár a fokhagyma nálam állandó kellék a főzésnél, de egész csirkével valóban komplementer. Az eredeti recept Nigella könyvében, és a TVpaprika konyhatündér-nél is megtalálható.
Sajnos, amikor megcsináltam még nem volt fényképészem, de a következőnél illusztráció is lesz.

A fényképészeti tudományunk még fejlesztésre és gyakorlása vár. De most újra megcsináltam, és ennyi telt tőlünk.

 

40 fokhagymás csirke mindennel töltve

1 db csirke
egy csomag leveszöldség, lehet több is.
40 gerezd fokhagyma héjastól
majoranna
kakukkfű
szójaszósz
olaj
só
fél kg krumpli

Kezdjük a csirkével és folytassuk a fokhagymával. Az igazi titok abban van, hogy ezek jók legyenek. Igen megjártuk az utolsó időkben a hiperszupermarketekben kapható kínai fokhagymával, aminek egyszerűen nincs íze. Erről CV is hosszan ír, tehát legyünk nacionalisták, a fokhagyma legyen igenis magyar.
A másik a csirke. Ennek egyszerűen fel kell fedezni a lelőhelyét, ha véletlenül, előrelátás nélkül veszek itt-ott csirkét, rendszeresen csalódom.
Az én titkos helyem (ez itt a reklám helye) a Semmelweis utcában egy csirkés, aminek egy a hibája, hogy pénteken napközben is sorban kell állni. Nekem könnyű, ott dolgozom a környéken, és rászánom az ebédidőmet.

A csirkét megtisztítom, alaposan besózom, bemajorannázom. A belsejébe is bőven teszek a majorannából, kakukkfűből. Ráöntök bőven szójaszószt, és alaposan belemaszírozom a bőrébe. Ettől lesz gyönyörűen ropogós, piros és finom.
A hámozatlan fokhagymagerezdekből 10-15 db kerül a belsejébe, majd a megpucolt, feldarabolt répából is teszek bele és a petrezselymet is belenyomom. Belerakom egy tepsibe, olajat öntök alá, majd köré dobom a maradék zöldséget, fokhagymát. A csirke nagyságától függően, ha nagyon nagy darab, akkor félidőben teszem hozzá a fokhagymát és a zöldségeket, hogy ne égjen túlságosan meg.
Végül a kockára vágott krumplit is a tepsibe teszem -  ez lesz a köret.
Majd aláöntök 1-2 dl vizet, lefedem alufóliával. Így kerül a forró sütőbe. Fokot nem tudok mondani, mert elég öreg vacak sütőm van.
A csirke nagyságától függően (nálam az általában nagyjából másfél kg), kb. 45 percig sütöm, majd leveszem a fóliát és pirosra sütöm.
A fokhagyma belét ki lehet nyomni mennyei krémként, akár a csirkére, akár kenyérre kenni.

Nyammnyamm.

Hurrá nyaralunk!

Végre, végre eljött az idő, és itt a vakáció, és a Balaton.
Én a Balatont elvileg nem annyira szeretem, nem szeretem a valódi nyaralóhelyeket, sok turistával, ronda nyaralóépületekkel, stb.
De Szigliget az más. A lányomék már évek óta járnak ide, és áradoznak, úgyhogy itt volt a mi időnk.
Viszont főzni nem könnyű ilyenkor. Rájöttem, hogy lassan el is felejtem gyermek és ifjúkorom egyszerű ételeit.
Tehát a nehezített pálya: 2 elektromos főzőlap, egy nem túl bőkezű kis közért. Ráadásul nagyon gondosan lehozattam S.-sel a „fontosabb„ füszereket – mangós balzsamecet, chiliolaj, borskeverék stb. – amit rögtön megérkezésünkkor sikerült elvesztenünk a buszon. Úgyhogy szegény ember vízzel főz, meg amit talál.
Kánikulára jöttünk, de azóta főleg kellemes, hűvös időnk van, amit annyira nem is bánunk. Mesterfokra visszük a lustálkodást.
De ami viszont van, az meglepő módon, az internet, és mivel egy keveset dolgoznunk is kell, hoztunk laptopot.Így aztán világgá tudom kürtölni alkotásaimat.
Első nap megfőztem a rendes lecsómat, amit az előzőekben már írtam.
Második nap este nyaralásaim régi emlékeként eszembe jutott a puliszka, és a tócsni. Tudom, a tócsninak van még párezer neve, lapcsányka, tócsi, cicege stb. de meglepő módon Pesten a hetedik kerületben mi így hívtuk.:)

Nem is emlékeztem már rá, hogy milyen isteni.

 

Tócsni fokhagymás tejföllel 2 személyre

5 db közepes krumpli
1 tojás
2-3 kanál kefír
liszt
olaj
fokhagyma

1 doboz tejföl
fokhagyma izlés szerint

Lereszeltem a krumplit sajtreszelővel, hozzátettem a kefírt, a tojást, 3 gerezd fokhagymát széttrancsírozva, és annyi lisztet amitől sűrűbb nokedlitészta lett belőle. Először kevés olajjal teflonban próbálkoztam, de hamar rájöttem, hogy bő olajban sokkal gyorsabb és egyszerűbb.

A tejfőlt már előre összekevertem az apróra vágott fokhagymával, ebbe is 3 vaskosabb gerezd ment, sóval, és lehűtöttem.

Ja, és nehogy elfelejtsem, jóféle szigligeti olaszrizlingből készült fröccs járt hozzá.

Ahogy megcsináltam az oldalamat, rögtön alig volt időm főzni.

Az előző poszthoz kapcsolódik a mostani is. Ha nyár, akkor lecsó.
Tudom, lecsót főzni mindenki tud, és mindenkinek az „igazi”, a „legjobb” lecsó receptje van a birtokában.
Egyike ez a nagy hitvitáknak.:)

Az igazat megvallva én egész gyerekkoromban nem tudtam megenni a lecsót.
Ez is azok közé az ételek közé tartozik, amiket csak akkor szerettem meg, amikor már én csináltam.

Nálam a lecsó mindig tojásos, kolbászos, nem rizses, nem sima, nem bő levű.
De ami a legfontosabb, megszületett az első fénykép az oldalamhoz.
A Zuram végre emiatt megcsináltatta a fényképezőgépét, és első nagy kihívást képező feladatként lefotózta a lecsót.:) (A képen látható dátum a kóbor apácák megtévesztésére szolgál.)

Lecsó

egy kg paprika
egy zöld erős paprika
fél kg paradicsom
egy-két fej hagyma
kb. 5-10 dkg füstölt szalonna
egy fél szál kolbász (túri házikolbász)
őrölt paprika
4 tojás
 

Mint minden magyaros ételt, ezt is füstölt szalonna zsírjával készítem, nagyon feldobja az ízeket. Szerintem a paprika is egész máshogy oldódik a zsírban, mint az olajban.
A füstölt szalonnát felkockázom, kiolvasztom a zsírját, majd belevágom az apróra vágott hagymát. (De előtte kiszedem a töpörtyűt és külön megeszem kenyérrel.)
Mikor elkezd megbarnulni, pirospaprikát öntök rá, és a karikára szelt paprikát. Annyi erőspaprikát is szelek bele, amennyit a gyomrunk bír. Sózom.
Amikor a paprika éppen csak elkezd összeszottyosodni, akkor ráöntöm a meghámozott, kockára vágott paradicsomot. Beleteszem a felkarikázott kolbászt is - szerintem érdemes jó kolbászt használni. (A 3.60-as "lecsókolbászt"  felejtsük el....)
Addig főzöm, amíg a paradicsom szét nem megy. Addigra pont kész a paprika is, nem szétfőtt, nem nyers, hanem kicsit ress.
Ekkor ráöntök 4 összekevert tojást, megsütöm és kész!

Ezt az ételt kifejezetten friss, fehér kenyérrel szeretjük.

Nem tudom, más hogy van vele, de én 30 fokban nem nagyon leszek éhes, különösen nem vágyom normális ételekre.

Kiváncsi is vagyok, mások miket főznek, kutyulnak ilyen időben.
Furcsa mód a főzéstől nem veszi el a kedvem a meleg, csak az evéstől.
Ilyenkor megyek át majdnem vegába.
Tudom, sokan a hideg gyümölcslevesek felé hajlanak, de az édes evésem közelít a nullához, egy nyár alatt nagyjából kétszer kivánok édes ételeket enni. 

Legjobban azokat az ételeket szeretem viszont, amik hidegen is ehetőek.

Ez nem feltétlenül a szokásos dolgokat jelenti, szerintem nagyon sokan vagyunk úgy, hogy sok mindent szeretünk jobban hidegen. Én pl. a székelykáposztát is imádom télen este csak a lábasból hidegen enni.

Most pedig jöjjön egy "nemszeretem" étel. 

Gyerekkoromban 4 hónapos koromtól napközis voltam, nem is voltam különösebben válogatós. De egy-két étel azért megkeserítette az életemet.
Az egyik, szerintem a legtöbb gyerek fő utáltja, a tökfözelék.
Meg nem tudtam enni, és a hideg kirázott a gondolatára is.
Aztán felnőtten nagynéném megkínált vele, és legnagyobb meglepetésemre kiderült hogy ez egy nagyon finom kaja.
Ez egyébként a legtöbb főzelékkel így van. Hitvitáim egyik része a főzelékekről szól, hogy nálam nem kell bele hagyma, rántás, majd mindent habarok, nagyon kevés liszttel, elég natúran.
De a nyári kedvenc az egyértelműen a tökfőzelék, amit én a legjobban hidegen szeretek, sok kaporral
Tökfözelék

Egy kg tök

2 csomag kapor
2 dl tejföl
Egy fél kanál liszt
Olaj
Só 

Felteszem a tököt fedő alatt kevés olajon párolni. Sózom, és addig főzöm amíg már a vizet kiadta, de még ress marad, akkor ráborítom az apróra vágott kaprot, még pár percet főzöm, bele a lisztes tejföl, rottyan egyet és kész.

A Férfiember kedvéért jár hozzá fasírt, nekem magában is tökéletes egész.