• 1 csésze channa dahl *
• ¾ csésze urad dahl *
• ¾ csésze koriander (mag)*
• 1 ek romai kömény*
• 1 ek mák (amit az indiai boltban vettem, különbözött az « igazi » máktól – mindenesetre megpróbáltam « normális » makkal is, semmilyen jelentős változás nem állt be a fűszerkeverék izében)
• 1 csésze szárított piros chili (én a saját verziómban 1/3 csésze csípős és fél csésze édes száraz chilit használtam – vigyázat, egészben hagyott chilikről van szó ! Avagy lehet chilipehely, de max. 1/3 csésze)*
• ½ csésze kókuszreszelék
• 7-8 centi (pontosabbaknak : 3 inch) indiai fahéj *
• 4 szegfűszeg
• ½ ek hing / asafoetida / ördöggyökér *
• 1 ek só
• 3 marok curry leaves / currylevél (friss, ha van – nekem nem sikerült Pesten kapnom. Szárítva létezik, gondolom az is használható) *
• 1 ek olaj 

(Ez a mennyiség nekem nagyon sok volt, feleztem, így kb. elég 2 hónapra otthon. Zárt üvegben, hűtőszekrényben kb. addig áll el minőségromlás nélkül).

A *gal jelölt fűszerek az Ázsia-boltban, vagy a Wesselényi utcai Szép kicsi India boltban kaphatóak. Urad dahl és channa dahl lencsefélék, az urad dahlbol a tisztítottra van szükség (fehér színű).

Száraz serpenyőben pirítsuk meg a channa dahlt és az urad dahlt külön-külön, mindaddig, amíg aranybarnára nem sülnek.

Tegyük félre hűlni.

Nyissuk ki az ablakot, kapcsoljuk be az elszívót (és ez most nem vicc, a következő adag fojtogatóan füstöl, különösen a chili).

Ugyanabban a serpenyőben pirítsuk meg a koriandert, a romai köményt, a chilit, ördöggyökeret, mákot, az összetördelt fahajat és a szegfűszeget. Pirítsuk közepes tűzön két percig (a vége nagyon hosszú tud lenni… J)

Tegyük ezt is félre hűlni.

Pirítsuk 1 percig a kókuszreszeléket, vagy amíg aranybarna nem lesz. Tegyük ezt is félre.

Egy kanál olajban pirítsuk meg a curryleveleket, amíg ropogósak nem lesznek.

Amíg kihűl a lencse, ihatunk kávét, mehetünk indexelni, csinálhatunk barmit, lényeg, hogy gyűjtsünk erőt, mert még eltart egy darabig, amíg ebből vacsora lesz.

Mikor minden kihűlt, fogjunk egy kávédarálót és az összekevert fűszereket daráljuk le. Szitáljuk át, daráljuk újra a maradékot, mindaddig, amíg egy közepes üveg illatos fűszerünk nem lesz. (Jó játék amúgy ez is, csak idő kell hozzá. Ne induljunk úgy neki, hogy ezt majd nagyon gyorsan összerakjuk, a lencsefélék makacsul ellenállnak a darálónak…)

A kész fűszerkeveréket keverjük össze még egyszer nagyon jól, rakjuk jól zárható üvegben a hűtőszekrénybe.

Ez az étel komoly előkészületeket igényelt. Egyrészt 16 főre kellett előző nap rízst főzni, ami még  nem fordult elő velem. De sikerült.  

A másik hozzávalót, amit a következő cikkben fogok leírni, egy indiai fantasztikus fűszerkeveréket, Adrienne már Svájcban előkészítette. Később főztem vele rízst, meg egy csirkés ételt, mindenben fantasztikus volt.

Egy újabb kenyér variáció az előző kenyeremhez, maczyka jóvoltából.

Tettem fél kiló liszthez 2 gerezd fokhagymát apróra vágva (ebből lehet kicsit kevesebb, bazsából több), úgy egy szűk marék bazsalikomlevelet,

Formázásnál, mikor ellapogattam a kenyeret meghintettem 5 db szárított paradicsommal, 6 db maradék, magozott fekete olajbogyóval, és úgy tekertem fel, és formáztam gyökérkenyérré. Kicsit kalácsszerű lett a tésztája, jó szaftos.

50 dkg B80 kenyérliszt
3 dl víz
1 csomag szárított élesztő
2 kanál burgonyapehely
1 kanál sikér
1 kanál olaj
másfél kiskanál só
1 kiskanál cukor
egy marék bazsalikom durván felvágva
2 gerezd fokhagyma átnyomva
4 db olajbogyó

Formázásnál, mikor ellapogattam a kenyeret meghintettem 5 db szárított paradicsommal, 6 db maradék, magozott fekete olajbogyóval, és úgy tekertem fel, és formáztam gyökérkenyérré. Kicsit kalácsszerű lett a tésztája, jó szaftos.

Tegnap, még éppen az eső elött, illetve mémi csöpögés közepette, még gyorsan csináltunk egy bográcsolást.

Kedves szomszédom ajánlotta a pásztortarhonyát, amit az igazat megvallva még soha nem főztem, de az már biztos, hogy még fogok. Nagyon, nagyon remélem, lesz még most ősszel is olyan idő még, hogy újra megfőzzük a kertben, mert egyszerű, gyors, és isteni.

50 dkg tarhonya
25 dkg szalonna kb.
70 dkg krumpli
egy szál kolbász
2 nagy fej hagyma
2 ek pirospaprika
só

A szalonnát beledobtam a bográcsba, és kiolvasztottam a zsírját, a hagymát megpirítottam, rádobtam a tarhonyát, azt is megpergeltem, beledobtam a kolbászt, hogy az is kiadjon egy kis zsírt, meghintettem paprikával. Felöntöttem vízzel, beledobtam a kockára vágott krumplit is.

Annyi vízet tettem rá, hogy éppen ellepje, és hagytam főni még kb. fél órát, míg a tarhonya meg nem főtt, és a vízet fel nem szívta.

Isteni, egyszerű étel.
 

Ezt az ételt hírtelen felindulásból követtem el egy  hétköznap este a maradék kaják felhasználásával, de olyan lett, hogy bármikor ünnepi ételnek fogom felszolgálni.

Ami különleges volt benne, az az Ábrahám pince gazdáitól kapott fantasztikus 2001-es száraz szamorodni, ami egy elképesztően szép, intenzív bor, engem, remélem nem megsértve ezzel a borosgazdát, és a nálam hozzáértőbbeket, a sherry-re emlékeztetett. Ebből a csodálatos borból került az utolsó pohár az ételbe.

3 db csirkecomb félbevágva
1 vékony póréhagyma
3 vékony sárgarépa
1 fehérrépa
1 paprika
olívaolaj
3 szál kakukkfű
két szál rozmaring
bazsalikom
1 dl száraz szamorodni
 

Felforrósítottam az olajat, megpároltam benne a póréhagymát, karikára vágott sárgarépát. beledobtam a csirkecombokat átpirítottam. Hozzádobtam a paprikát.  Mikor már megpirultak, felöntöttem a borral, pár percig hagytam kiforrni, beledobtam a zöldfűszereket. majd fedő alatt egy kevés vízzel pároltam amíg meg nem puhult a hús.

Ezt a kenyeret kedvenc topicom alapítója és lelke, hodográftól tanultam. Egy egész kicsit módosítottam.

Mostanában ez a mindennapi kenyerünk mert elég gyorsan elkészül, ha hatkor nekilátok, 9-re már van olyan állapotban, hogy rákenhetem a vajat. Veszélyes, mert alig várom, hogy langyos legyen, és muszáj azonnal egy vajaskenyeret ennem.

50 dkg B80 kenyérliszt
3 dl víz
1 csomag szárított élesztő
2 kanál burgonyapehely
1 kanál sikér
1 kanál olaj
másfél kiskanál só
1 kiskanál cukor
 

A hozzávalókat jó alaposan bedagasztom, és kb. 1 órát hagyom kelni, amíg kétszeresére kel. Lisztezett lapra borítom, a Limarától tanultak szerint kiütögetem a levegőt, szétnyújtom oválisra. A két szélét egy kicsit behajtom, majd felülről összetekerem. Kicsit formázom, majd újabban mint a gyökérkenyeret jó alaposan megtekergetem. Mintha a törülközőt csavarnám ki.
Beleteszem egy sütőzacskóba a, és amíg a sütő felmelegszik, hagyom megint kelni. Mielött beteszem a sütőbe belespriccelek a zacskóba vizet.
220 fokos sütőbe teszem majd visszaveszem a180 fokra, kb. 40 percig sütöm, addig amíg az alja kongó hangot ad,illetve viszonylag sötétre sül.

Nagyon régi terv volt, hogy a társasház többi lakójával csináljunk valami bográcsos ételt. Mikor hazajöttünk Bényéről, úgy döntöttem, most vagy soha.

Már megint volt egy remek élményem, ami miatt nem tudok eléggé lelkesedni a vásároljunk  magyar ételt magyar vállalkozótól, de ezt egyszer még megírom külön.

Augusztus 20-a elött direkt kimentem a piacra, hogy péntekre rendeljek az - eddig az hittem a bosnyák legjobb hentesétől - 2 marhalábszárt. Mikor pénteken reggel odamentem, vártam egy kicsit, majd kihozott másfél kg egészen ocsmány húst, és közölte, sajnálja, csak ennyi van. Mondtam, akkor köszönöm, nem kell. Elvesztettek egy vevőt, tudom, őket kevésbé érdekli.
Mindegy, átmentem egy másikhoz, ahol viszont nagyon szép húst vettem. Előre felkockáztam, felvágtam a hagymát is, a szalonnát is, mindent előkészítettem, és levonultam a kertbe, ahol addigra  már égett a tűz.

2 kg marhalábszár
4 hagyma
5 db sárgarépa
3 db fehérrépa
30 dkg körüli  füstölt szalonna
1 kg krumpli
egy paprika
egy paradicsom
2 evőkanál pirospaprika
kömény
majoranna
3 levél babérlevél
 

A marhahúst nagyjából lehártyáztam, letisztítottam. Kockára vágtam a húst, most kivételesen aprítógéppel felvágtam a hagymát. Kockára vágtam a szalonnát is.

Először a szalonnát kisütöttem a bográcsban, majd rászórtam a paprikát, köménymagot. gyorsan rádobtam a húst, kevergettem, amig mindenhol színt kapott, rászórtam egy adag majorannát is, nem tudom mennyit pontosan. felöntöttem vízzel, sóztam, beletettem a babért, és hagytam vagy egy óráig főni, akkor beledobtam a kockára vágott krumplit is, meg a zöldségeket. Beledobtam még egy paprikát, paradicsomot, meg kevés erős paprikát is. Nagyjából 3 órát főtt, mikor kész lett. Közben kedves szomszédunk rákérdezett, hogy csipetke? Mondtam, hogy bográcsba nem szoktam, és erre már nem volt erőm. Mondta, hogy de miért nem szólok, nekik van kész, és gyorsan lehoztak egy zacskóval. Meglepően jó volt, csak nagyon sokáig kell főnie.

Nagyon jól sikerült, szomszédaink teljesen odavoltak, hogy ilyen jó gulyást még nem ettek:) közben folyamatosan hozták a jobbnál jobb italokat hálából. Remek este volt.   A gulyás fővése közben mi meg előadtuk a szokásos vitánkat az Erdei Ferenc kontra Váncsa István igazságáról a pörkölt avagy paprikás témakörében ami az én párkapcsolatom örök és megoldhatatlan vitatémája.