Eljött a nagy nap, amikor elérkeztem a centenáriumomhoz, a 100. poszthoz.
Valami különleges ételt szerettem volna a nagy alkalomra.
Eredetileg a VKF versenyművemet terveztem, de nemisbékáék kezdeményezésére én is úgy döntöttem, azt csak a hétvégére rakom fel.

Így aztán egy olyan mű kerül ide, ami azok közé a ritka receptek közé tartoznak, amiket én találtam ki.
Ez persze nem jelenti azt, hogy más ne találhatta volna ki már elöttem.
Talán Váncsa úr és a lányom ihletése volt a legerősebb benne.

A múlt héten a lányommal piacoztunk, és ő egy francia, boros, hagymás egytálételt készült főzni a hétvégén vendégeknek. A pontos receptet nem tudom, de végig kellett a Lehelt kétszer járnunk mogyoróhagymáért. Végül, mikor megtaláltuk a lelőhelyet, a kofanéni rábeszélt, hogy ugyan már, vigyük el az összeset, ami egy kg volt kb.
Így aztán lett fél kg mogyoróhagymám.

Hét közben egyszer csak arra ébredtem, hogy én valami boros, rozmaringos, hagymás dolgot képzelek ebből.

Beszereztem a megfelelő csirkét, friss rozmaringot, ajándékból volt nálunk vagy két liter olaszrizling, úgyhogy készen álltam.

Boros,  hagymás csirke

Egy csirke comja, szárnya és melle kettévágva
40 db mogyoróhagyma
1 fej fokhagyma
4 szál rozmaring
2 szál kakukkfű
7 dl bor
2 ek olaj
3 ek vaj
só
bors

A csirkedarabokat sóztam, borsóztam, szórtam rá egy kevés rozmaringot, és fokhagymát, valamennyit a bőre alá is tettem. A mogyoróhagymákat megpucoltam, és közben csak egy kicsit szídtam magam az ötletemért, a fokhagymát gerezdekre szedtem, de nem pucoltam meg.
Egy serpenyőben 3 ek olajat, és 3 ek vajat forrósítottam és a csirkedarabokat minden oldalukon megpirítottam, majd áttettem őket egy tepsibe. Mellé helyeztem a hagymákat is.
A forró serpenyőbe öntöttem egy adag bort, ami felszedte az odapörkölődött részeket is, majd a boros szaftot is ráöntöttem a tepsire, plusz még öntöttem rá annyi bort,  hogy félig ellepje. Beleraktam a rozmaring, kakukkfű ágakat, és 170 fokos sütőben fólia alatt sütöttem másfél órát. A végén leszedtem a fóliát, és magasabb hőfokon a bort még egy kicsit pótolva sütöttem. Sürű boros, hagymás szaft lett a végén, a hagymák megpárolódva, megsülve.
Pont olyan ízorgia lett, amit megálmodtam.

 

Ahhoz képest, hogy nálunk nincs divatja az édességnek, ebben a hónapban minden hétvégén sütöttem.:)
Igaz, hogy egy tepsi elfogyasztásához a teljes, nagy család segítsége szükségeltetik, egyszerűen nem tudtam néhány receptnek ellenállni.

Nigella brownie-jával már régen szemezek, most jött el az ideje.
Igaz, hogy csak egyféle csokival, nem háromszorosan, és csökkentett adaggal, valamint nem lett túl fotogén, de valami isteni csokibomba lett az eredmény.



20 dkg magas kakakótartalmú étcsoki
22 dk vaj
3 tojás
csapott tk vaniliáscukor
1/2 tk só
20 dkg cukor
17 dkg liszt


A csokit a vajjal mikróban nagyon odafigyelve megolvasztottam. (előfordult már, hogy úgy odaégettem, hogy ki kellett dobni.)
Amikor egy kicsit meghűlt, egyenként belekevertem a tojást, majd a cukrot, végül a lisztet.

Sütőpapírral kibélel

Na végre. Tényleg eljött a tavasz.:)))))

Olyan gyönyörű, friss karalábé jött velem szembe a piacon, hogy rögtön tudtam, eljött az ideje a töltött karalábénak.

Valójában én hosszú évtizedekig meg voltam győzödve arról, hogy nem szeretem a karalábét főzve.
Hát hiába, a menzai évek nem múlnak el nyomtalanul.

De ma már tudom, hogy a legjobb dolog ilyenkor tavasszal, egy zsenge, zöld, töltött karalábé.



4 közepes karalábé levéllel
30-40 dkg darált hús
egy csésze rízs
egy tejföl
1 kanál liszt
2 kanál vaj
3-4 dl alaplé
só, bors
csombor (borsikafű)

A karalábét kivájtam, a a kivájt darabokat forgácsokra vágtam. A rízst félig megfőztem, majd összekevertem a hússal, sóztam, borsóztam, csomborral fűszereztem.
A karalábé nagyobb leveleit megmostam, a a szárát kivágtam.
A karalábé beletöltöttem a darált húst, a maradék tölteléket, meg mintha töltött káposztát készítenék, beletöltöttem a karalábé levelekbe.
A vajat felhevítettem, beleraktam a forgácsokat, kicsit pároltam, majd beleültettem a töltött karalábét, töltikéket is. Felöntöttem a csirkealaplével, és fedő alatt fél órát pároltam.
Mikor már a karalábé puha  lett, kiszedtem egy tányérra, és a  levét a tefjöl és liszt keverékével behabartam. összeforraltam. Visszahelyeztem a tölteléket, még egyet rottyantottam rajta, és főtt krumplival tálaltam.

Az index valamelyik konyhafórumában írta valaki elrettentő példaként, hogy valamelyik tv szakász nyersen rakta a krumplit a rakott krumplihoz.

Erről eszembe jutott, hogy valamikor régen római tállal én is így csináltam, és mivel most már van új sütőm, (sőt már működik is, mert jött a szerelő) amibe belefér a régebben kapott römertopfom, újra ki kellett próbálnom.

Jelentem, még mindig működik, és hihetetlenül gazdag, összeért ízeket lehet így produkálni. Az igaz, hogy a sütési idő hosszabb, viszont az előzetes főzés elmarad.



1 kg krumpli
1 szál kolbász
4 tojás
4 dl tejföl
10 dkg szalonna, vagy bacon
só
bors, majoranna

Reggel beáztattam több  mint egy órára a tálat.
Az alját kibéleltem szalonnacsíkokkal, majd a szokásos módon elkezdtem rétegezni.
Krumpliszeletek, tojásszeletek, kolbászszeletek, só, bors, kevés majoranna, tejföl, és így tovább. Tetejére bőven tejföl, majd a tál tetejét ráraktam, és az előmelegített sütőben 1 órát fedővel, és kb. 20 percet fedő nélkül sütöttem.
A krumpliba beleívódtak az összes hozzávaló ízei, a kolbász, tojás, szalonna.

Tipikusan az az étel, amibe annyiszor kanalazunk bele, ahányszor a konyha fele járunk.

Folytatom a születésnapi vacsora "elrontott" szereplőinek elmesélését.
Bár nem vagyunk nagy deszert evők, Azért egy szülinapon valami édességnek mégiscsak kell lenni.
Nálam az édesség nem evést két-3 dolog tudja csak felülírni. A lányom tiramisu tortája, amit meg is rendeltem a saját szülinapomra, a pannacotta, és a flan, vagy creme caramell.

Hála az Index konyhatrükkök topicjában Zsur receptjének, el is készítettem.
A sütőm ennyire még működött, hogy igaz, hosszabb idő alatt de elkészült, majd hirtelen felindulásből rosszul fogtam meg, és átfordítás helyett, átcsúszott a tálra.

Teljesen elkeseredtem, de a Párom lánya megvigasztalt, hogy a lényeg az, hogy elképesztően finom, és ne törödjek a külsővel.

Elrettentő példának ideteszem a fotót is, és ha egyszer újra elkészítem, akkor majd felteszem, hogyan is kellett volna kinéznie.:)


3 tojás
1 doboz Plusos sűrített tej
1 tubus édes sűrített tej

A sütőt előmelegítettem, elvileg 180 fokra, gyakorlatilag amennyire tudtam, szerintem olyan 160 lehetett.

A tojást és a kétféle tejet összekevertem. Elővettem egy lapos kerek jénai tálat.
Ehgy kis lábasban kb. 1/3 csésze cukrot karamellizáltam, a karamellt óvatósan beleöntöttem a jénaiba, úgy hogy szépen végig elterüljön. Ráöntöttem a tojásos, tejes keveréket, és beraktam a sütőbe.
Egy óra kell neki, hogy összeálljon, nekem most kicsit több volt.
Amikor elkészült, hagytam hülni, majd fellazítottam a szélét, és itt kell ügyesen átborítani egy másik tálra,  hogy szépen a tetején folydogáljon a karamell. Én egyszerűen az elrontott, ronda de finom flant szétosztottam tálkákba, és kb. 10 perc alatt az utolsó csöppig elfogyott.

Mint írtam a tavasz az nálunk a születésnapok sorozata.
Párom ráadásul jeles napon született, mindig mondtam neki, hogy miatta fellobogozzák az egész várost, sajnos mostanában szét is verik némiképp, de reméljük, jönnek még békésebb tavaszok.

Háát, ez egy eléggé el...tt, szülinapi ebéd lett, mivel ekkor tisztázódott véglegesen, hogy a vadonatúj sütőm nem működik igazán jól. Max. 160 fokra melegszik, de lehet, hogy még annyi sem.
Hál Istennek, mára már kijött a szerelő, és újra minden szép és jó.

40 fokhagymás csirke volt a rendelés, ami nem sikerült a legjobban, mivel a gyenge sütőben 2 és fél óra alatt nagyjából kiszáradni sikerült a csirkének.

Hozzá, szokásomhoz híven különböző köretek, többek között a sült cékla, amit imádok, és röpke másfél óra alatt sikerült is megsütnöm.


















6 db kisebb cékla
olivaolaj
kakukkfű
só
bors

A céklákat megmostam, alufóliába csomagoltam, és jó esetben háromnegyed óra alatt a sütőben puhára sütöttem. Na ez most módosult másfél órára.

Amikor kihült valamennyire, megpucoltam, darabokra vágtam, és egy tepsibe leraktam. Meglocsoltam olajjal, megszórtam friss kakukkfűvel, sóval, kevés borssal és megsütöttem.

ÉS MOST jön a szokásos péntek esti tésztavacsoránk egy új variációja.


Egy csirkemell
Fél csomag penne
4 gerezd magyar fokhagyma
egy hagyma
egy paradicsomkonzerv
olaj
chili
olivaolaj
bazsalikom
só

Felteszek sós vízet forralni, mikor felforrt, beleteszem a pennét, mire a tészta kifő, a sugo is kész.
Az olivaolajon megfutattom az apróra vágott hagymát, majd a konzervparadicsommal, bazsalikommal chilivel összefőzöm.
Egy másik teflonserpenyőben olívaolajon apróra vágott fokhagymát éppen csak megfuttatok, vigyázva, hogy nehogy barna legyen, majd a fokhagymás olajat is belerakom a paradicsomos szószba. A visszamaradt olajban, a csíkokra vágott, megsózott csirkemelldarabokat megpirítom, majd amikor kész, ez is megy a szószba.
A tésztát leszűröm, de úgy hogy némi víz maradjon alatta, és összekeverem a szósszal.
Ha kedvünk van, reszelhetünk rá sajtot, de anélkül is nagyon finom.

Már mások is megírták, hogy milyen nehéz definiálni azt, hogy mi is az a magyar konyha.
Akármerre fordulok, mindig rájövök, hogy amit hagyományos magyar konyhának gondolok, az török, tót, szerb, román, bécsi, stb. eredetű, vagy legalábbi az is.
De rá kellett jönnöm, hogy miért is olyan jó a mi konyhánk, ha jól csináljuk.
A legnemesebb értelemben vett fúziós konyha, ami egyesíti, és magasabb szinvonalra viszi az eredeti összetevőket.
De ha valamit mégis magyarnak tekinthetünk, de várom a cáfolatot, az a rántás.
Az alábbiakban jöjjön egy jó kis magyar leves rántással.

Bableves

A jó bablevesnek, mint mindennek a titka, a jó hozzávaló. Ebben az esetben a bab, és a füstölt hús. A füstölt hússal az utóbbi időben sok bajom volt, de most sikerült, füstölt csontot vennem, aminek rendes, erős füstölt íze volt, egy csomó hús is volt rajta, és nem utolsósorban nagyon olcsó is volt.

25 dkg tarkabab
40 dkg füstölt csont
2 sárgarépa
1 fehérrépa
2 gerezd fokhagyma
1 hagyma
1 ek zsír
1 ek liszt
só, bors
paprika

A babot előző nap beáztattam. A füstölt húst darabokra vágva félig megfőztem.
Másnap a babot leszűrtem, a hasábokra vágott zöldséggel, fokhagymával, hagymával,a füstölt hússal, és a hús levével feltettem főni. A lé sósságától függően sózom.
Amikor a bab megfőtt, egy másik serpenyőben 1 nagy evőkanál zsírt hevítettem, rászórtam egy kanál lisztet, addig pirítottam keverés közben, míg halvány barna nem lett, majd megszórtam egy kiskanál paprkával. A kész rántást beleöntöttem a levesbe, és összeforraltam.
Közben elkészítettem a csipetkét, egy levesescsészében egy tojást összekevertem sóval, és annyi liszttel amennyit felvett, majd még apránként lisztet hozzávadva addig gyúrtam, amíg jó kemény tésztát nem kaptam.
Kis darabokat csipkedtem belőle, és a levesben kifőztem.
Az asztalnál rakunk bele tejfölt, és aki szereti, ecetet.

Bohnensuppe

Das Geheimnis der guten Bohnensuppe sind die guten Zutaten, in diesem Fall die Bohnen und das geräucherte Fleisch.

250 g bunte Bohnen
400 g geräuchertes Fleisch
2 Karotten
1 Petersilienwurzel
2 Knoblauchzehen
1 Zwiebel
1 EL Fett
1 EL Mehl
1 Ei
Salz, Pfeffer, Paprika

    Die Bohnen weiche ich am Vortag ein. Das geräucherte Fleisch schneide ich in Stücke und koche es halbgar. Am nächsten Tag siebe ich die Bohnen ab, und setze sie mit dem in Stücke geschnittenen Wurzelwerk, dem Knoblauch und der Zwiebel zum Kochen auf. Abhängig davon, wie salzig das Räucherfleisch ist, schmecke ich es noch mit Salz sowie Pfeffer ab.
    Wenn die Bohnen weich geworden sind, erhitze ich das Fett in einer Kasserolle, streue ein Esslöffel Mehl dazu und bräune es unter Rühren hellbraun, dann kommt ein Teelöffel Paprika hinzu. Das fertige Einbrenn mische ich in die Suppe und koche das ganze kurz auf.
    Inzwischen bereite ich den gezupften Nudelteig zu: in einer Suppenschale vermische ich das das aufgeschlagene Ei mit Salz und soviel Mehl, wie es aufnimmt. Danach gebe ich nach und nach noch weiteres Mehl dazu, bis ich einen harten Teig erhalte. Ich zupfe mit der Hand kleine Stückchen aus dem Teig und koche es in der Suppe ca. 10 Minuten.
    Am Tisch geben wir noch Sauerrahm in die Suppe und – je nach Geschmack – Essig.

 

Medvehagyma sóval, citromléval, és olivával meglocsolva
sörretek
retek
sonka
újhagyma
lilahagyma
keménytojás
és Chili & Vanilia Grüne Sosse-a (petrezselyemmel, snidlinggel, medvehagymával, korianderrrel, csomborral)

Olyan hosszú lett az előző posztot, hogy inkább külön leírom a narancsmártást.

A kacsa aprólékja, láb, nyak, zuza
1 liter alaplé
kb. 4 dl vörösbor
1 ek darált zöldség (vagy némi leveszöldség)
4 narancs
2 evőkanál narancslekvár
1 tk mustár
1 tk liszt
olaj
kevés vaj

A kacsa aprólékot olajon lepirírottam egy kicsit, majd felöntöttem lassan alaplével és az elején két dl vörösborral. Hosszú ideig főztem, néha újra felöntve alapléval, és vörösborral, amíg kb. 2 dl nem lett belőle.
Leszűrtem. Egy másik serpenyőbe kevés vajon a lével besamellmártást csináltam.
A maradék levet a narancsléval tovább főztem, és sűrítettem, majd egy nagyon kevés besamellel süríttem, végül mustárral, lekvárral, és még egy kis sóval véglegesítettem.
Sűrű hús és narancs esszencia lett belőle.