Párom egyik rémséges meséje, amikor gyerekkorában találkozott a fehér krumplifőzelékkel, amiről azt hitte, hogy almaszósz, és rémes csalódás érte.
Ennek ellenére nálam fehér a krumplifőzelék, így tanultam anyukámtól, így szeretik a gyerekeim, és a hétvégén el is készítettem.
Szóval csak krumpli, babérlevél, és habarás.
Sajnos nem arattam vele óriási sikert, de azért néha a saját kedvemért mégiscsak főzök ilyet is. Mert én meg a magyaros változatért nem rajongok.
Szerencsére a fasírt tökéletes lett, és a főzeléket, mint köretet végül is elfogadta az Ember is.

 

Krumplifőzelék

1 kg krumpli Ella (szétfővő fajta)
3 babérlevél
1 doboz tejföl
1 kanál liszt
só

A krumplit feltettem főni annyi vízzel, ami éppen elfedi, a sóval és babérlevéllel. Mikor megfőtt, behabartam a tejfől és a liszt keverékével, és összeforraltam.
Ennyi. Szerintem nagyon finom.

Fasírt

40 dkg darált sertéshús
1 nagy szikkadt zsömle, vagy ugyanannyi kenyér
1 tojás
petrezselyem
fél fej hagyma
4-5 gerezd fokhagyma
majoranna
só, bors
zsemlemorzsa
olaj a sütésre

A zsömlét vízbe áztattam kb. 15 percre. Kinyomkodtam belőle a vizet.
Egy nagy tálba raktam a darált húst, a zsömlét, a tojást, az apróra vágott hagymát, és petrezselymet, fokhagymát, és a fűszereket, és kézzel jól összegyúrtam, kevertem.
Bevallom, ez az egyik kedvenc elfoglaltságom, amikor kézzel kurkászom a húst, és a masszát.
Egy tányérba szórtam a zsemlemorzsát. A húsból lapos gombócokat formáztam, a zsemlemorzsába mártogattam őket, majd forró, de nem túl forró olajban kisütöttem.
Bevallom, nekem nagy kedvencem. Főleg, amikor éjjel a hűtő mellett hidegen egy szelet kenyérrel eszem.:)

Nagyon szokványos, csak általam ritkán készített recept következik.
Az oldalas sütése a legegyszerűbb, tehát az egyik legnehezebb recept szerintem. Nálam el kellett telnie pár évtizednek, hogy úgy érezzem, elégedett vagyok.
Most ráadásul egy kicsit színesebbé akartam tenni, ezért a krumplipüré mellé, néhány új köret kísérletet követtem el.
Jelentem sikeresen.

A sütőtök már eddig is nagy karriert futott be nálam, de a céklával most kísérleteztem először. A két recept eredetije, amin kicsit persze változtattam, Chili és Vanilia oldaláról való.


80 dkg-s oldalas
másfél fej fokhagyma
majoranna
só
bors
zsír

A dolog kezdete természetesen a hentes. Egy nagyon szép, húsos oldalasra sikerült szert tennem.
Meghámoztam a fokhagymát, felszeleteltem, és nagy munkával telis-tele tűzködtem a húst.
A maradékot préseltem, és rá is kentem. A dolog titka azt hiszem az, hogy amikor úgy érzed, hogy már túl sok a fokhagyma, akkor tegyél rá még egyszer annyit.
Jó alaposan megsóztam, majorannáztam.
3-4 evőkanál zsírt tettem a tepsibe, a zsír tetszőleges, nálam elég vegyes volt, a szalonnákból kisütött, és megmaradt, összeöntött zsír volt.
Ráhelyeztem az oldalast, leöntöttem 1 dl vízzel, és lefedtem fóliával.
kb. 45 perc után, levettem a fóliát, és pirosra sütöttem.

Cékla

Közben 2 db közepes céklát megmostam, és duplán becsomagoltam alufóiába, és a tepsi mellé tettem egy órát sülni. Szerintem lehetett volna több idő is.
A céklát meghámoztam, gerezdekre vágtam, meglocsoltam olívaolajjal, sóval, borssal, kevés borecettel, és még 20 percig sütöttem a sütőben.

Sütőtök

Egy db sütőtök felét szeletekre vágtam.

Római köményt, csillagánizst, fahéjat, szegfűszeget, borsot, egy mozsárban összetörtem hozzákevertem 3 ek szójaszószt, 1 ek olívaolajat, némi szezámolajat, és a remek kis szilikon-ecsetemmel bekentem vele a tökszeleteket. Ez is ment a forró sütőbe 25 percig fólia alatt, majd 10 percig fólia nélkül.

3 személyre bőséges ebéd volt, még maradt is egy kicsi.

Réges régi vágy volt ez az étel. Már a bécsi kirándulásunk óta, illetve remek bécsi szakácskönyvem beszerzése óta.
Érdekes módon úgy izgultam ezen az ételen, mintha életemben először mentem volna ki a konyhából.
Szerencsére zotyika is adott kommentként jó tanácsot, így aztán vettem a bátorságot, és nekiálltam.
Hosszú előkészületeket kívánt a dolog, a marhahúslevesből egy erre szánt rész már egy hónapja pihent a fagyasztóban.
Előző nap gondosan vettem szétfővő krumplit, így már nekiállhattam a nagy műnek. Na jó, a krumpli mellett azért borjúhúst is vettem a bécsi szelethez.

Bécsi szelet

 

4 szelet borjú karajfilé
só
olaj a sütéshez
2 tojás
egy kis olaj
1 ek tej
zsemlemorzsa
liszt

A borjúszeleteket fólia alatt vékonyra kiklopfoltam. A könyv szerint 6 mm-re, na tolómétert azért nem használtam. Megsóztam.
A tojásba belekevertem a tejet, sót, és egy kis olajat.
A szeleteket először lisztbe, tojásba, majd a prézlibe mártottam, de a prézlibe nem nyomkodjuk bele, csak épp mindkét oldalát belemártjuk.
Bő olajban kisütjük.

Bécsi krumplisaláta

60 dkg krumpli
hagyma
1/4 l marhahúsleves
1ek  ecet
3-4 ek olaj
½ ek tárkonyos mustár ( ha nincs, akkor másmilyen)
só bors cukor

A krumplit héjában megfőztem, meghámoztam, és melegen vékony szeletekre vágtam. Egy tálba raktam.

A megmelegített marhahúslevest ráöntöttem a krumplira. A mustárt az olajjal kikevertem alaposan, majd belekevertem a sót, borsot. Összekevertem a krumplival, vékonyra szelt hagymával, egy kevés ecettel, cukorral. Addig kell keverni, krémes legyen. A hütőben hagytam egy ideig összeérni.

Isteni, szaftos saláta lett belőle.

Szombatra készülve azt tudtam, hogy a főétel mi lesz.
De betekinte a spejzba, ott találtam egy szegény elfelejtett karfiolt, amit már a teljes vég fenyegetett. Gondolom kb. 2-3 hete vehettem és felejthettem el.
Tehát eldöntöttem, hogy egy jó kis karfiolleves lesz. Ez is a gezemicelevesem egyik verziója tulajdonképpen, miután a Páromnak a vajgaluska a lényeg, na jó a többi sem árt. Épp azt beszéltük, hogy a végén csinálok neki egy vegetalevest, jó sok egész borssal, amit imád, és bele vajgaluska, és máris boldoggá teszem.
De azért inkább megfőztem a karfiollevest, és főzés közben meg megszállt az ihlet is, hogy egy kicsit más legyen.

Karfiolleves curryvel

1 közepes karfiol
1/5 zacskó mirelitzöldség
1 l csirkealaplé
2 dl tejföl
1 ek liszt
só
bors
babérlevél
2 kk madras currykeverék
A karfiolt rózsáira szedtem és feltettem vízbe főzni, majd hozzáöntöttem a valamennyire felolvadt alaplevet is.
Sóztam, borsóztam. Közben jutott eszembe, hogy van még a fagyasztóban egy kis maradék vegyeszöldség, amiben volt répa, kelbimbó, meg mindenféle zöld. Azt is belevágtam.
Mikor a zöldség megfőtt,  a tejföl és a liszt keverékével behabartam. Beleszagattam a vajgaluskát, és akkor jutott eszembe, hogy már mióta gondolkozom, hogy milyen jó lehet a karfiolleves curry-vel. Megszórtam két kávéskanállal, és nagyon nagyon finom lett tőle.

Avagy kalandok a káposztával

A disznótoros, illetve a párolt káposzta azért nem volt olyan egyszerű, mint előzőleg leírtam.

Kiborulásomban eljutottam a napközbeni álmosság olyan fokára, amikor úgy érzem, hogy állva elalszom, úgyhogy a káposztát rábíztam az én édes Uramra.
Na, most vagy ő nagyon szófogadó, vagy én vagyok szörnyen szigorú, akinek nem lehet ellentmondani, lényeg az, hogy félálmomban az almareszelő részt mutattam meg neki, hogy reszelje le.
Le is reszelte, mire felébredtem, ott állt két tál reszelt káposzta:)
Ami nagyon jó, meg nagyon szép, csak párolt káposzta nem lesz belőle.
Na, nem baj, a Párom leszaladt egy második káposztáért, le is gyalulta, már csak azt kellett kitalálni, mi legyen a rengeteg reszelt káposztával.

Mindenesetre megsütöttem a hurkát, meg is ettük, utána kezdtem el gondolkozni a reszelt káposzta további sorsán. Biztos, ami biztos, besóztam, hagytam állni, hogy aztán valami csak lesz belőle. Gondoltam, pirítás után beteszem a fagyasztóba és adandó alkalommal csinálok káposztás cvekedlit.

De aztán nyugtatónak szokás szerint elkezdtem bújni a netet, meg recepteket, és a Mindmegettén megtaláltam Hegyi Kálmánné receptjét.

Életem legjobb káposztás pogácsa receptjét.

Mondjuk, túl gyakran még nem ettem ilyet eddig.

Hozzávalók:

• 1 közepes fej káposzta,
• 2-3 ek olaj
  
• 60 dkg liszt,
• 1 kocka margarin,
• 2 tojás,
• 1,5 dl tej,
• 1 kocka élesztö,
• 2 dl tejföl,
• 2 kávéskanál só,
• cukor az élesztő kelesztéséhez

A reszelt káposztából kinyomkodtam a vizet, és olajon megpároltam, kihűtöttem.
Az élesztőt a tejben, cukorral megfutattam.
A lisztből, margarinból, élesztőből, tojásból és tejfölből sóval lágy tésztát gyúrtam.
A sütőben 30-40 fokra állítva kétszeresére kelesztettem, nagyjából fél óra alatt. Ezt a remek ötletet Fűszeres Esztertől kaptam, mikor megvettük az új villanysütőt.

Lisztezett deszkán vékonyra nyújtottam, majd megkentem a dinsztelt káposzta nagyjából harmadával, és kétszer meghajtogattam. 10 percig pihentettem, majd a nyújtást, kenést és hajtogatást még kétszer megismételtem. Végül kinyújtottam két cm vastagra, kockásra bevagdostam a tetejét, és egy kalinkás vodkás pohárral:) (nincs pogácsaszaggatóm) kiszaggattam.

A sütőtepsibe helyeztem és elkevert egész tojással megkentem a tetejét.

Előmelegített sütőben sütjük. Két sütőtepsi, meg még egy normál tepsi lett belőle.

 

Igen rosszul kezdődött nekem ez az év, vagy rosszul folytatódott, nem is tudom.
Látszik is, hogy eléggé elhanyagoltam a blogomat.
Kezdődött az év azzal, hogy a lányomék válnak, elváltak, és nagy szükség volt a lelki támogatásomra. Ami ugyan azt is jelentette, hogy etettem szegényt, de a fotózások, írások elmaradtak.
Aztán elvesztettem az állásomat, nem kaptam meg a remélt másikat, eléggé romokban hevertem, heverek.

Múlt hét végén még inkább, mint most, úgyhogy nem nagy figyelemmel vettem azt, hogy esetleg enni is kell. Csak az a szerencse, hogy hétvégén legalább mást etetnem kell.

Szerencsére a mélyhűtőben remek házi disznótoros várakozott, én csak egy fej káposztát bírtam venni hozzá.

Még csak nem is lilát, ami igazából kéne, csak fehéret, de hát nem ez volt mostanság a legnagyobb problémám.

Fogadott Anyámtól tanultam a hurka legegyszerűbb sütési módját.
Egy jénaitálat bevizezek, a hurkákat is lemosom vízzel, lerakom a jénaiba, és megszurkálom, majd addig sütöm, míg ropogós, finom nem lesz, nagyjából fél óráig.

Párolt káposzta

1 közepes fej káposzta
1 hagyma
1 kk ecet
1 ek olaj
kevés cukor
köménymag

A káposzta külső leveleit levágom, a többi legyalulom. Besózom, és legalább félórát állni hagyom. Fél óra múlva az olajban megpirítom az apróra vágott hagymát, beleszórom a köménymagot, majd a kinyomkodott káposztát. Megszórom egy kevés cukorral, ecettel, majd fedő alatt óvatosan párolom. Tényleg óvatosan, nekem persze két lábas kellett hozzá, mert odakapott.

Hagymás krumpli avagy piros krumpli

Krumpli
hagyma
zsír
paprika
só

A krumplit héjában megfőzöm. Mikor kész, meghámozom. Jóféle házi zsíron megpirítom az apróra vágott hagymát, meghintem piros paprikával, majd sóval, mintha pörköltszaftot készítenék.
A krumplit kockára vágva beleforgatom a szaftba, és jó alaposan összetöröm, összekeverem.
Gyerekkorom egyik kedvenc étele volt piros krumpli néven, csak úgy önmagában.

Elvileg nagyon illett hozzám a mostani kiírás, mert nagyon szeretek mindent, ami tengeri, meg herkentyű. Még a csigát is szeretem, bár az nem tengeri, de sokan írtóznak tőle.
Viszont főzni soha nem mertem, mert egyrészt nekem ez a tengerparthoz tartozik, másrészt nem tudom megállapítani a mínőségét, harmadrészt, egyszerűen nincs a kezemben.
Úgyhogy a végeredmény egy nem tengeri hal lett.
Ezt az ételt már a komplementer ételekről szóló kiírásra is megakartam főzni, és írni, de akkor megfelelő alapanyagok híján elmaradt.
Most viszont a Pluszban a kosaramba pottyant egy szimpatikus cápaharcsa (pangasius) filé, amit már Chili és Vanilia, valamint Ecet és olaj is megörökített, valamint egy tejszínes spenót.
Tegnap kicsit megijedtem, mert Ecet és olaj szinte az én ételemet készítette el, de azért egy kicsit más, és hát úgy látszik, nagy szellemek találkoznak.:)

A recept forrása egy, a Párom édesanyjától örökölt német szakácskönyv, Spezialitäten aus aller Welt, azon belül pedig egy holland recept.

fél kg hal
só
1 nagy hagyma
50 g vaj
1 csésze tejföl vagy joghurt (én kevertem)
1 csomag spenót
50 g vajforgács

A vaj-tojás szószhoz

két tojássárgája
1 tk citromlé
kis só
75 gr vaj

A haldarabokat besózzuk lime-mal meglocsoljuk, és vajban hagymakarikákkal aranybarnára sütjük. Az eredeti recept lisztezést is ír, de fagyott halnál ez valami szörnyű trutymót hozott létre, ami után serpenyőt cseréltem, és újrakezdtem. Ezután hozzáöntjük a tejfölt és a joghurtot, és kb. 15 percig pároljuk.

Közben elkészítjük a vaj-tojás-szószt.

Két tojássárgáját, citromlé, és a sót addig keverjük vízfürdő fölött, amíg krémes szószt nem kapunk, azután folyékony vajat fokozatosan hozzákeverjük, vagyis doucement:) (nekem is nagyon megtetszett a szó Bächer Ivántól).

A spenótot felforrósítjuk. Egy ovális jénaibe tesszök a spenótot,  majd ráhelyezzük a halszeleteket, és a szószt is. Ezután az időközben elkészített vaj-tojás-szószt is ráöntjuk.

Én a recepttől eltérően megszórtam egy kevés parmezánnal is.

Betesszük a sütőbe, felsőlángon pirulásig sütjük.

Mellé barnarízses jázminrízst főztem. Mindenkinek nagyon ajánlom, olyan mintha magok lennének benne, szaftosabb, ízesebb, mint a normál rízst. Két személyes adag, meg még egy kicsi.

Pont olyan lett, mint amit megálmodtam, ami nagy siker.

Hozzá Hilltop 2007-es Neszmélyi Irsai Olivért ittunk. Na, ebben is sikerült csalódni. Nem volt rossz, de messze volt az általam ismert kedvenc boromtól. És ezért elég elkeseredett lettem. Lehet hogy korán palackozták, vagy rossz az évjárat, de tényleg az egyik kedvenc borom volt. Valami furcsa bukéja volt, mintha cukrozták volna.

Ízbolygó nyomán

Influenzásan feküdve itthon nem volt se erőm, se kedvem vásárolni, menni, amikor megtaláltam ízbolygó receptjét.
Végiggondoltam, mi is van itthon, majd rátelefonáltam a páromra, hogy hozzon egy tejszínt, meg egy doboz tagliatellet.
Nem volt könnyű feladat mint kiderült, mert a tésztát csak a harmadik boltban találta meg, a legdrágább Barillát, de nem mert nélküle hazajönni.:)
Mint kiderült, azért nem véletlen, hogy ez a legdrágább, mert tényleg jobb mint a többi, amivel találkoztam.
Lazac helyett tonhallal, és lime nélkül is isteni lett.

• 25 dkg tagliatelle
• 1 doboz olajban eltett tonhalkonzerv
• 6 db szárított paradicsom, plusz az olajból valamennyi, meg a benne levő kapribogyók. (Hála nővéremnek, aki eltette, és nekem ajándékozta)
• 1 doboz tejszín
• 3 gerezd fokhagyma
• 5-6 cm póréhagyma
  

A tésztát felraktam főni forrásban lévő sós vízbe.
Olívaolajban egy picit megfutattam az apróra vágott póráhagymát, fokhagymát. Beleöntöttem a tejszínt, és sürűbbre forraltam. Majd beletettem a darabokra vágott paradicsomot,  kapribogyót, majd összekevertem a tonhallal.  A kész tésztával összekevertem, és parmezánnal, meg kevertsajtmixxel tálaltam.
Gyors, könnyű, illatos, betegnek való vacsora volt.

Igazán ideje, hogy megírjam, legalább egy részét, mit is ettünk az ünnepeken.
Nálunk különleges hagyomány karácsonykor, hogy 24-én este valami különlegeset, máskor nem nagyon evett ételt kínálunk. Ilyenkor szoktunk bélszínt, vagy pisztrángot, vagy vadhúst is enni.
Régebben a 25-e nagy családi összejövetel volt, akkor már kiharcolták a rokonaim, hogy ha már mindenhol kísérlet van, akkor nálam igenis legyen halászlé, meg töltött káposzta. Is.:)
Most már viszonylag szűk körben töltjük az estét négyen öten, de most is ragaszkodunk az újdonsághoz, kísérletezéshez.

Kedves olvasnivalóm a Bűvös Szakács blogja, annyira, hogy már képes voltam miattuk egyszer kétszer Magyar Nemzetet is venni, persze pont akkor, amikor nem írtak a szombati mellékletbe.
Mostanában sok kritikát kapnak, hogy nem e-világra szólnak az írásaik, meg receptjeik, meg az alapanyagokhoz itthon nem is lehet hozzáférni.
Nekem akkor is tetszenek ezek az írások, éppen azért mert valami luxust, másfajta életet is bemutatnak. Ötletet meg mindenhonnan lehet meríteni.
A karácsonyi vacsora receptje is tőlük származik, még akkor is, ha nálam az aszalt szilva nem armagnacba lett áztatva, és a sütő esetleg nem pont olyan hőfokú volt, mint az előírás.

Gászkonyi kacsamell

Két kacsamell

A páchoz:

egy fej hagyma
2 gerezd fokhagyma
babér levél
kakukkfű
durvára őrölt bors
durva tengeri só

A mártáshoz

2 kacsanyak
fél fej hagyma
sárgarépa
kakukkfű
rozmaring
fokhagyma
3 dl vörösbor
fél liter víz (vagy húslé)
15 dkg aszalt szilva


Előző este a kacsamellek bőrét a húsig átlósan bevagdostam. Kevés sóval, a karikára vágott hagymával és a fűszerekkel megszórtam, és fóliában elraktam a hűtőbe. A kacsamell már egy pár napja állt a hűtőben.

A mártáshoz a nyakat a zöldségekkel libazsíron megpirítottam, megszórtam a fűszerrel, majd felöntöttem a borral, hozzáöntöttam fél liter vízet, és egy két órát főztem, közben többször pótoltam a folyadékot. Nagyjából még fél liter vizet meg 1-2 dl vörösbort öntöttem rá. Végül kb 3 dl-nyire beforraltam, leszűrtem. Beleöntöttem az előzőleg borba áztatott aszalt szilvát, és összeforraltam.

A sütés elött pár órával elővettem a kacsát, leszórtam róla a hagymát.
Serpenyőben a húsos oldalán elkezdtem sütni, amíg ropogós nem lett, közben a kisült zsírral locsolgattam. Majd megfordítottam, sütöttem még pár percig, és beraktam még 10 percig a sütőbe.

A szilvás mártással tálaltam

Ami a legnagyobb siker volt számomra, hogy Édesanyám állítólag nem szereti a gyümölcsöt a húshoz, és most is mondta, hogy azt nem fog kérni, de a végén azt mondta, hogy na ez egészen más, és nagyon is jó. Még kevés is lett a szilvás mártás neki.

Vagyis nagyjából a lányom csinálta, én meg kuktáskodtam.
Tegnap nálunk ebédeltek, aztán lányom nálam maradt, és már nagyon sok idő után együtt konyháztunk.
Szerintem úgy vihogtunk, mint két kamaszlány.
Ő az egyetlen ember, akivel remekül elférek a legkisebb konyhában is. Még nálam is sokkal jobb szakácsnő, és komoly kisebbségi érzéseim lesznek mellette, hogy vajon jól csinálok-e valamit.
Életem második pizzája volt, és egyben a Párom meg szerintem is a legjobb pizza volt, amit valaha ettem. Állítólag Jamie Oliver receptje.

 

Pizzatészta

fél kg kenyérliszt
3 tk só
2 tk cukor
1/4 l langyos víz
másfél zacskó szárított élesztő

A hozzávalókat dagasztottuk, és összegyúrtuk. Hagytuk fél órát kelni, vagy egy kicsit tovább.

Közben elkészítettük a szószt.

Pizzaszósz

Egy doboz hámozott paradicsom
oregánó
3 gerezd fokhagyma
kakukkfű
egy csipet rozmaring
1 szelet olajban eltett szárított paradicsom
kevés olívaolaj
só
bors

A szószt összeturmixoltuk.

Most jön a lényeg.

A pizzatésztából a lányom tenyérnyi gombócot vett ki, egy fólialapra rátette, a tetejére egy másik fólialappal lassan egész vékony kör alakra nyomorgatta. A pizza szélét egy picit visszahengergette, hogy legyen egy kis pereme.
Ezek után már engem ért a megtiszteltetés, hogy a feltétet némi irányítás alapján feltegyem.
Készült egy margaritás, pizzaszósz, rá mozarella sajt, én egy kevés parmezán.
Két sonkás gombás, pizzaszósz, fűstölt karajcsíkok, gombaszeletek, olívabogyó szeletekre vágva, mozarella, parmezán, és Plusos pizzás sajtkeverék.
És végül egy csak gombás, sok sajtkeverékkel.