Dalit

Üvegtészta saláta

2010. március 23. 11:13 - Dalit

 

Ez az az étel, amivel pár éve ki lehetett volna kergetni a világból. Aztán csak egyszercsak eljött az a pont, amikor megkívántam. Vettem két csomat üvegtésztát, vagy rizstésztát, soha nem tudom, melyik melyik. Most a cérnametélt-szerű csomagot használtam fel. Mivel ez az étel is a lányomnak lett kitalálva elsősorban, ezért hús nélkül készült.
 
  • Egy csomag üvegtészta (vermicelli)
  • egy nagy sárgarépa
  • egy fél piros kalifornaiai paprika
  • 6-7 db bébi kukorica (konzerv
  • Mirelit kínai zöldség maradék (olyan 10 dkg körül)
  • Egy kocka mirelit spenót (Bonduelle, adagolt, leveles spenót)
  • 3 mogyoróhagyma
  • 3 gerezd fokhagyma
  • 3 cm gyömbér
  • fél tk mustármag, kardamom
 
Kevés olajat hevítettem, beledobtam az apróra vágott hagymát, fokhagymát, kicsit később gyömbért.
Rádobtam a mirelit zöldségeket, majd a vékony ferde szeletekre vágott sárgarépát, sóztam borzoztam, a mozsárban összetört fűszerekkel fűszereztem. Megöntöztem szójaszósszal. Mikor már egy kicsit megpárolódott, rádobtam a feldarabolt kukoricát, aztán paprikát, ezzel már csak pár percig sütöttem.
 
Közben egy tálban a tésztát leforráztam annyi vízzel, amennyi ellepi, és hagytam 10-15 percig állni.
A spenótot a mikróban felengedtem. A tésztáról leöntöttem a fölösleges vizet, összekevertem a pirított párolt zöldségekkel, a nyers spenóttal, megöntöztem még szójaszósszal, és szezámolajjal. Megszórtam szezámmaggal. Hidegen és langyosan is jó volt. Ez volt a másnapi munkahelyi ebédem is

 

Szólj hozzá!
Címkék: ázsiai

Rozsos diós kenyér

2010. március 22. 16:08 - Dalit

 Azon gondolkodom, hányadszor mondom, írom, hogy na ez az eddigi legjobb kenyerem. De ez most tényleg nagyon jól sikerült. Sikerült azt elérnem, hogy rozsliszt is van benne, meg teljeskiörlésű liszt is, és mégis könnyű, foszlós kenyér. Csak hétvégi kenyér lesz nálunk, mert igen sok időt igényel. Munkát nem annyira, de az otthonlétet megköveteli. Az igény megint a lányomtól jött, aki azt kérte, hogy valami kovászos kenyérszerűt süssek.

Természetesen:) szokás szerint Limarától vettem az alapot.  

Kovászhoz:
  • 150 g világos rozsliszt
     
    50 g BL 80 liszt
     
    csipet cukor
     
    1 kk szárított élesztő
    130 g víz
 
Előző este összegyúrtam alaposan a kovászhoz valókat, majd az üres sütőbe raktam pihenni, hogy egyenletes hőfokon legyen. Másnap nem túl korán, mivel vasárnap volt, felkeltem, és előszedtem. Nagyjából kétszeresére kelt.
 
kovász
 
 
100 g joghurt
 
80 ml víz
 
100 gr teljes kiőrlésű tönkölyliszt
 
200 univerzális Vitamill liszt
 
2 ek burgonyapehely
 
2 tk só
 
1 tk olaj
 
1 tk cukor
2
 kk szárított élesztő
5-6 dkg dió
 

 

A diót szárazon megpirítottam, és mozsárban durván összetörtem. A kovászhoz hozzáraktam a többi hozzávalót, a sót és a diót csak a dagasztás végén. Kis fokozaton géppel 10 percig dagasztottam, majd a sóval és a dióval együtt még 5 percig közepes fokozaton.
Kb. másfél óra alatt kétszeresére kelt. Ekkor a lisztezett szilikonlapon nagyjából téglalapra húztam, és kétfelé vágtam. Az egyes darabokat, mint egy törülközőt megcsavartam. Külön-külön sütőzacskóba tettem, és ismét hagytam egy bő fél órát kelni. Közben előmelegítettem maximumra a sütőt, a zacskókba vizet spricceltem, és beraktam a sütőbe, A hőfokot visszavettem 200 fokra. 30 perc alatt megsültek. 
 

 

1 komment
Címkék: kenyér

Tejszínes gombás máj tagliatellével

2010. március 21. 22:20 - Dalit

 Amikor pár napja elmentem bevásárolni két dolog lebegett a elött, Hogy valami csirkemájas ételt szeretnék, meg hogy tésztát, egész pontosan tagliatellét. Meg is vettem a májat, hazajöttem ránéztem a kedvenc blogjaimra, és azt láttam, hogy kicsivu is ebbe az irányba indult. Nagyjából az ő receptjét csináltam meg, csak a saját konyhámra igazítva. 

Igazából most jöttem rá, hogy nálam milyen sok recept kezdődik így. Olaj, vaj, rá hagyma, fokhagyma, rá a fő alapanyag, aztán bor és végül tejszín. Ez is egy ilyen variáció.

  • fél kg csirkemáj
  • 4 db gomba
  • egy evőkanál olívaolaj
  • egy evőkanál vaj
  • egy közepes hagyma
  • 3-4 gerezd fokhagyma
  • 3 szál kakukkfű
  • egy csokor petrezselyem
  • só, frissen örölt bors
  • fél pohár Ábrahám száraz furmint (tulajdonképpen nevezhetnénk tokaji májnak is.)
  • 2 dl tejszín
  • fél zacskó tagliatelle

 Először is feltettem a vizet forrni a tésztának, Sóztam.
A csirkemájat csikokra vágtam, a gombát negyedekre..Egy serpenyőben felforrósítottam az olajat és vajat, megdinszteltem rajta az apróra vágott hagymát és fokhagymát. Rádobtam a májat, gombát, a kakukkfűvet, borsoztam. Mikor elkezdett pirulni, sóztam, majd ráöntöttem az Ábrahám féle bort, Hagytam kiforrni az alkoholt, majd mikor a májak szinte elkészültek, beletettem a tejszínt, és összeforraltam.  Az utolsó pillanatban beledobtam az apróra vágott petrezselymet is. Eddigre pont kész lett a tészta is. Egy másik serpenyőben egy kevés olívaolajat melegítettem és rádobtam a tésztát. Összekevertem az olajjal, hogy bevonja. A tányéron alulra a tésztát, rá a gombás tejszines májat raktam. Reszeltünk hozzá parmezán is, de végül is nem kellett hozzá.

 

Szólj hozzá!

Bárányborda mentás zöldborsópürével

2010. március 17. 09:00 - Dalit

Megint a mi Józsink, a gasztrobloggerek, és más húsevők kedvence.

Azt hiszem, lassan át kéne írni a dalt, hogy "Gedeon bácsi a nők bálványa", Józsira, igaz nem csak a nőké, lásd Horasz, Toma, meg p. az unokaöcsém, aki szintén szeret főzni és enni, és már felfedezte.
A múltkori steakvásárlásomkor kaptam szinte ajándékba, na jó, akciósan új-zélandi fagyasztott báránybordát.
Hétvégén volt a Párom születésnapja, erre az alkalomra gondoltam. Nagyon izgultam, mert eddig összesen egyszer ettem Takács Lajosnál, az isteni volt, és a mentás köretötlet is tőle jött. Nagyon el kéne már újra menni hozzá. De majd jövő hónapban az én szülinapomon.
 
  • fél kg bárányborda
  • 1 ek olívaolaj
  • 1 ek vaj
  • 1 szál rozmaring
  • 2 szál kakukkfű
  • 2 gerezd fokhagyma
  • só, bors
  • fél dl fehérbor (Ábrahám pince 2008. száraz furmint)
 
  • fél kg zöldborsó (fagyasztott, Iglo)
  • 5 dkg vaj
  • 1 cserép menta
  • só, bors

Feltettem kevés vízzel főni a zöldborsót kb. 8 db mentalevéllel. Mikor megfőtt, a vajjal, még pár db mentával, sóval, borssal botmixerrel pürésítettem. Nem teljesen simára, inkább egy kicsit rusztikusra.
A sütőt 70 fokra felmelegítettem. Az olívaolajat felforrósítottam, az olajba beledobtam a rozmaringot, kakukkfüvet, éppen a késsel megnyomott fokhagymát, és a bárányok egyik oldalát 3 percig sütöttem rajta, megfordítottam, sóztam, borsoztam, rádobtam a vajat, két percig sütöttem ezt az oldalát is, majd visszafordítottam annyi ideig, amíg az első oldalt is megsóztam borsóztam. Tányérra raktam, alufóliával letakartam, és 15 -20 percig pihentettem a sütőben.
Közben a maradék vajas olajat egy fél pohár borral felöntöttem, kiforraltam, és ez lett egy kevés mártás a hús mellé.
Hmm, egyrészt, mint ahogy sokan megírták már sokan, sokszor, a bárány és a menta nagyon ott van. De hogy a zöldborsó és a menta mennyire, az elképesztő. Ráadásul valami hihetetlen zöld színe lesz, számomra egészen vicces.
2 komment

Olaszos sült zöldségek

2010. március 15. 21:30 - Dalit

 A lányomra rátört a nyár és  tavaszhiány. Azt kérte, hogy süssek neki valami olyat, hogy - tudod - sütőben, meg paradicsom, meg cukkini - na olyat szeretnék.

Már az nehéz volt, hogy most nem nagyon lehet cukkinit kapni. Aztán azt a receptet, amit sok éve csináltam, el is vesztettem. Végül vettem padlizsánt, némi paradicsomot és egy édesköményt, és megtaláltam gourmandula receptjét, amiből kiindultam. A hütőben még volt egy fél cukkini is, hogy minden meglegyen.

Az érdekes ebben a receptben a lassú sütés, szinte aszalás, ami miatt az ízek teljesen összeérnek. Számomra azért is volt ez előnyös, mert valójában nem tudtam, mikorra kéne elkészülnöm.

1 padlizsán
4 paradicsom
fél édeskömény
fél cukkini
1 alma
egy közepes hagyma
friss kakukkfű és rozmaring
szárított oregano
só, borsj
olívaolaj

Egy küzepes tepsibe locsoltam 2 evőkanál olívaolajat. A padlizsánt 1 cm-es szeletekre vágtam hosszában, besóztam és hagytam egy ideig állni. A hagymát, a cukkinit,, az édesköményt, almát szintén szeletekre vágtam.

A padlizsán szeletek felét leraktam a tepsire. Rá a paradicsomokat, édesköményt, hagymát, almát majd kakukkfűvet, rozmaringot, oreganot, sót, borsot. Ismét padlizsánszeletek, cukkini szeletek, paradicsom, és az utolsó padlizsánszeleteket. Só, bors, oregano.

130 fokos sütőben kezdtem sütni. Nagyjából 3 óráig sült, amikor megérkezett a megrendelő, akkor rászórtunk egy nagy marék reszelt sajtot, és 180 fokon még rásütöttük. Nagy sikere volt, visszatapsoljuk még.

2 komment

Vöröslencse leves

2010. március 10. 19:32 - Dalit

Az egyik kedvenc levesünk. A csodálatos marhához a párom javasolta, hogy valami más típusú, fajtájú étel legyen. Amilyen gyakran van, csoda, hogy még nem írtam be ide eddig. De mivel egyszerűen Orient Expressék receptjét, illetve receptjeit használom, eddig úgy gondoltam, nem az enyém. De miután így nagyon nehéz minden alkalommal megtalálnom, és a két receptből amúgy is kreáltam persze egy harmadikat, most már berakom a saját blogomra is.

1 ek olaj (én indiai ételekhez napraforgót használok, vagy vajat)
1 hagyma
2 gerezd fokhagyma
2-3 cm gyömbér
1 ½ tk. őrölt koriander
2 tk. római kömény
½ tk. mustármag
1 tk garam masala
1 tk mild curry (opcionális, most úgy éreztem kell még bele)
chili (annak, aki bírja)
25 dkg száraz vöröslencse
5 dl alaplé
fél lime leve
1 pohár joghurt

A hagymát, fokhagymát, gyömbért apróra vágom. Az egész fűszereket mozsárban megtöröm.
Egy lábasban olajat hevítek, először a megtört fűszereket teszem bele, és addig pirítom, míg illata less, majd a hagymát, fokhagymát, gyömbért. Közepes lángon párolom 5-6 percig, ráöntöm a vöröslencsét, sózom. Beleöntöm az alaplét, és még fél liter vizet. Addig főzöm, míg a lencse meg puhul, akkor belekeverem a lime levét, a garam masalát, és a curry port. Egyet forralok velük, végül a joghurtot is belekeverem.
Szólj hozzá!
Címkék: vöröslencse

A STEAKHÚS

2010. március 09. 07:30 - Dalit

 El kell mesélnem nagy kalandomat a marhahússal.

Már egy ideje olvasom Horasz, meg Eszter és a többiek áradozását Józsiról.
Pénteken úgy döntöttem, hogy lelépek egy kicsit korábban a munkahelyemről, és megkeresem, ha egyszer élek is. Ráadásul rávettem emberemet is, hogy menjünk együtt, mert ő könnyebben el tudja érni máskor is. Kicsit meg voltam rémülve, mert többen írták, hogy onnan lehet felismerni, hogy egy marhakoponya van kitéve a bolt elé, és úgy látszik, ez sokaknak megtetszett, mert minden második hentesnél ki volt rakva egy.
De végül is megtaláltam, nagyon egyszerű, jobb oldalon, hátul az utolsó hentes, Pápai Hús van kiírva.Megálltam a pult előtt, és komolyan, egyszerűen nem kaptam levegőt. Olyan húsokat láttam, amiket eddig csak képeken, meg a tv-ben. Józsival nem találkoztam, de egy nagyon szimpatikus hentes nézett rám. Én mondtam, hogy elnézést, csak élvezkedek, ő meg azt válaszolta, hogy képzelje, én meg egész nap élvezkedek itt.
Egy talán hátszín, de steakhúsnak nevezett darabnál döntöttem. utána még hosszan elbámészkodtam, a báránybordánál, amire épp nem volt szükségem, és elég drága is. Végül a hentes megsajnált, vagy érezte a vágyaimat, és közölte, hogy túl sok új-zélandi bárányhúst kapott, és 2000 Ft volt egy kg. Ebből a jövő héten lesz ünnepi ebéd. Hogy pontosan mi, azt még nem tudom, mert az igazat megvallva, még soha az életemben nem főztem bárányt, és enni sem ettem túl sokszor. Ötleteket, javaslatokat boldogan várok.
De visszatérve a marhahúshoz. Érlelt marhahús, hihetetlen színekkel, és behálózva fehér faggyúval. Komolyan mondom, szombat reggelről ott kerülgettem, és nézegettem, lecsíptem belőle nyersen egy-egy kis falatot, és már úgy is egy csoda volt.
 
Ilyen volt felszeletelve.
 

A receptről sokat nem tudok írni. Felszeleteltem 2 ujjnyi szeletekre, pár darabot vékonyabbra, hogy a kevésbé ínyencek majdnem well done kaphassák. Forró olajon az első oldalát 3 percig sütöttem, megfordítottam, sóztam, borsoztam, a másik oldalát is 3 percig sütöttem, rádobtam egy kevés vajat, majd visszaforgatva, az első oldalt is sózva, borsozva, még egy percig sütöttem. Fólia alatt pihentettem még 5-10 percig és tálaltam.

Eddigi életem legeslegjobb steakje volt. De most már tudom a forrást, és nem az utolsó lesz.

Még egyszer köszönöm mindenkinek, aki ajánlotta a helyet.
3 komment
Címkék: marhahús

Bélszín édesköménnyel, bébirépával, spenóttal

2010. március 05. 12:36 - Dalit

 

 

 

Még szilveszterről maradt kb. 40 dkg bélszínünk a mélyhütőben. Most jött el az ideje, hogy tegyek vele valamit.
Mint az előző posztjaimban írtam, annak is most jött el az ideje, hogy régi terveimet valósítsam meg. Az édesköménnyel már évek óta szemezek, de fogalmam sincs miért, még soha sem próbáltam ki. Tegnap miközben egy barátnőmmel beszélgettem a CBA-ban, beugrott a kosaramba egy szép példány.:) Vettem mellé egy csomag bébirépát, spenót mindig van a fagyasztóban, plusz a hónapok óta örzött bélszín. 

  • 40 dkg bélszín négy vastag szeletre vágva
  • 1 db édeskömény
  • 15 dkg bébirép
  • 10 dkg leveles spenót (kb, Bonduell adagolt fagyasztott spenótból egy tégladarab)
  • olívaolaj
  • 10 dkg vaj
  • két gerezd fokhagyma 

 

Először a bélszínt felszeleteltem a felhasználás előtt pár órával, és hagytam szobahőmérsékletre felmelegedni.
Egy kisebb serpenyőben felforrósítottam egy kevés vajat, és megpároltam rajta a bébirépákat. Közben sóztam, és enyhén borsoztam. Előmelegített tányérra tettem, és melegen tartottam. 
Egy másik kisebb lábasban kevés vajon, apróra vágott fokhagymával megpároltam a spenótot. 

Az édesköményt kb. centis szeletekre vágtam. Egy serpenyőben egy kanál olívaolajat és egy kanál vajat felforrósítottam, majd beleraktam az édeskömény szeleteket, rászórtam egy citrom reszelt héját, egy fél citrom levét, sót, és fehérborsot. Először pirítottam, majd lefedve kb. 8-10 percig pároltam míg ress lett.

Egy grillserpenyőt felforrósítottam, beleöntöttem egy kanál olívaolajat, mikor ez is forró lett, beleraktam a négy szelet bélszínt. 3 percig sütöttem, megfordítottam, a szeletek tetejére szétosztottam 5 dkg vajat, sóztam, frissen őrölt borssal borsoztam. Ezt az oldalát is 3 percig sütöttem, visszafordítottam épp csak annyi ideig, hogy a másik oldalát is sózzam, borsozzam.

Átraktam egy előmelegített (Horasz tanácsára, 45 másodperc mikroban) tányérra, és 5 percig állni hagytam. Az igazat megvallva volt még egy kis ideje állni, amíg tányérra raktam, amennyire tudtam, gusztusosan, és lefényképeztem. 

A CBA-ban kaptunk egy nagyon kellemes, és főleg nagyon olcsó 600 Ft-os Máté Zoltán 2001-es Tokaji száraz furmintot. Meglepő.

Szólj hozzá!

Túrós pogácsa

2010. március 01. 19:20 - Dalit

 Ez a legegyszerűbb, mindenki által ismert túrós pogácsa, de muszáj beírnom, mert én mindig elfelejtem. Én a lilaanyáktól kaptam, és csak egy kicsit változtattam, mert találtam itthon egy kis maradék juhtúrót, tehát keverve tettem a tésztába.

25 dkg túró (nálam kb. 15 juhtúró és 10 sima volt)
25 dkg vaj
25 dkg liszt

reszelt sajt, kömény a tetejére

A hozzávalókat a reszelt sajt kivételével összegyúróm, majd kb. 1 órát pihentetem a hűtőben.
Miután kiveszem átgyúrom, négyrétbe hajtom. Ezt megismétlem még 3-szor. A tetejét becsíkozom, tojássárgájával megkenem, megszórom reszelt sajttal, én egy részét köménymaggal, mert nagyon szeretjük, és pogácsaszaggatóval kiszaggatom. A maradékot újra nyújtottam, és már egyszerű sajtos rúdnak felvágtam.
Előmelegített 180perces sütőben 15-20 percig sütöm.

 

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása