Marhahúsleves

70 dkg marhahús
3 sárgarépa
3 fehérrépa
kis zeller, karalábá
1 hagyma
egész bors bőven
só
kis szerecsendió

A marhahúst megmostam, hidegvízben sóval, borssal, kis szerecsendióval feltettem főzni. Mikor felforrt, kis lángra tettem. Kb. fél-1 ra múlva beleraktam a zöldségeket, és nagyon kis lángon főztem órákig.
Nálam megint bevált a fedő nélkül, lassan főzés, a habja mind elfőtt, nem kellett vele az égvilágon semmit csinálnom.

Frittate

60 g finomliszt
2 tojás
1/8 liter tej vagy szódavíz (nálam vegyesen)
só
Olaj


A tojást a tejet, lisztet, kis sóval összekevertem. Kevés olajat tettem a tésztájába is. Ebből kb. 4-4 palacsinta lett.
Feltekerem, és keskeny csíkokat vágok belőle levesbetétnek.

A blogger vallomása

Érdekes, ahogy átváltozik az ember a  blogolvasás, -írás közben.
Adott egy feladat: májpástétom.

1. lépés
Elgondolom, hogy mit is akarok. Gondolataimat megosztom a Párommal, aki azt mondja - Jó, de úgy csináld, ahogy Anyám csinálta.
Jó - mondom - De hogy csinálta anyukád?
- Azt nem tudom, de arra emlékszem, hogy átpaszírozta a májat a szalonnával együtt. -
Aha, akkor így csinálom.

2. lépés
Szakácskönyv olvasás
Találtam is Váncsánál egy remek receptet.
Volt itthon egy kis maradák sherry, amit fel akartam ehhez használni, és ehhez stimmelt is recept.
Mármint stimmelés szerintem.:) A recept bort, madeirát, és konyakot írt, tehát logikus, hogy én sherryvel csináljam.
Ja, meg vajjal készül, nálam meg muszáj szalonnásan.

3. lépés
Gasztroblogok és internet olvasás.
Kezdjük az index konyhaasztal rovatán.
Már itt megtaláltam moes májpástétomát, és egy kecskeméti receptet. Közben természetesen gugli is jóbarátom.
Aztán beírom a gasztrominerbe, hogy májpástétom, végignézem, bloggertársaim májpástétomait.
Pl.
Marmalade
Horasz
Gabojsza
Narancskonyha (Moes)
Nemisbéka


4. lépés
Már csak a megvalósítás van hátra. A kiválasztott 4, Váncsa, narancskonyha, hirös recept, és édesanya receptje alapján.


Végül elkészül a remekmű. (Igazán szerény vagyok)

Csirkemájpástétom Dalit módra

Egy kg csirkemáj
20 dkg füstölt szalonna
2 hagyma
3 gerezd fokhagyma
fél csokor petrezselyem
2 dl sherry
2 tojás (de egy is elég)
libazsír
majoranna
szerecsendió
1 csomag bacon

Felvágtam az egyik hagymát, és a fokhagymát. fél csokor petrezselymet is összevágtam. Összekevertem a májjal, és meglocsoltam sherryvel, amennyi ellepte.
Hagytam állni pár órát.
A másik hagymát apróra vágva megpirítottam libazsíron, majd a darabokra vágott májat átpirítottam rajta.
Sajnos darálóm nincs, a robotgép aprítójával részletekben pépesítettem az apróra vágott szalonnával együtt.
Ezután Uram kivánságának megfelelően átpaszíroztam fémszitán. Nem hülyeség, tényleg sokkal homogénebb lett. Beleraktam két tojást, némi sherryt még, és összekevertem.
Egy nagyon helyes, ovális jénai tálat kibéleltem baconnal, úgy, hogy le is tudjam fedni, és beleraktam a pépet.
Vízfürdőben, lassú tűzön kb. 1 órát sütöttem.
Rengeteg lett, és nagyon finom, az biztos, hogy most minimum egy hétig saját májpástétom lesz reggelire.

Sajnos mostanában a búcsúvacsora kezd a specialitásommá válni.
Nagyon kedves barátaim vándorolnak ki vagy vissza Ausztráliába. Valószinűleg sok évig nem fogom őket viszontlátni.
A barátok első ötlete egy bár volt, ahol úcsúzkodnánk, de én gyorsan mondtam, hogy sokkal kedvesebb hangulatosabb, ha nálunk a lakásban van.
Hátra volt még a megnyugtatás, hogy nem, nem okoz nekem terhet, nem, nem okoz terhez az Uramnak sem. Nekem az a jó, ha én láthatok vendégül másokat.
Ezután már csak ki kellett találnom, hogy mi is legyen a svédasztalon.
Hogy idejében be tudjak vásárolni, elkészíteni, kitalálni valami nekik szóló kedvencet.
Szerencsére én nem dolgoztam szombaton, ezért volt az egészre időm, miután kiderült, hogy mindenkinek csak a szombat este jó.
A pár férfi tagja végül is könnyű eset volt, jó kis hagyományos magyar gyomor, a barátnőmet meg már egyszer elbűvöltem csirkemájjal.
Ja, meg ami a legfontosabb volt szinte, vettem 10 dkg pepperoni, magyarul macskapöcs paprikát, mert a férfiember azt eszi szenvedélyesen. Utána meg majd gondosan eldugom, mert az én Uram halál beteg lesz tőle.
Száz szónak is egy vége, a következők várták a vendégeket.

• svédgomba
• zsidótojás
• kolbásszal töltött sertéscomb
• májpástétom
• juhtúrós mártogatós

Azért, hogy nehogy éhesek maradjunk, barátnőm is hozott egy teljes hidegtálat.:)
Rajta, tormával töltött sonkatekercs, fasirtgolyócskák, kaszinótojás, szalonnába göngyölt csirkemáj, meg némi zöldség.

Az ilyen vendéglátások mindig rejtélyek. Egyszerűen nem lehet kiszámolni. A családomban mindig először a svédgomba fogy el. Volt társaság, hogy a  zsidótojás, mire odanéztem, már nem is volt.
Most a juhtúrós mártogatós volt olyan, hogy gondoltam, már túlzás, nem is kéne, de végül megcsináltam.
A buli végén egyszerűen rácuppantak szárzellerrel, és más zöldséggel. Már majdnem szégyellni kezdtem magam, hogy kevés lett.
11-en voltunk végül is, és ugyan maradt még számunkra a további napokra, de nem annyira sok, főleg ahhoz képest, hogy ketten is készültünk.

Folyt. köv.

Azért csak "szerű", mert maradékból volt.
A múltkori alaplé készítésből még maradt a fagyasztóban egy adag lecsontozott csirkehús zöldségekkel. Ebből találtam ki, hogy valami töltött palacsintát készítek.
A dolog nagy bátorságra vallott, mert az egyetlen, amit nem tudok csinálni, az a palacsinta. Szegény lányom 11 évesen megtanult inkább palacsintát sütni, mert rájött, hogy az anyjára nem számíthat. Így aztán legalább 10 éve nem is próbálkoztam a dologgal.
De most, vasárnap délután, úgy döntöttem, csak sikerül valamit összehozni. És legnagyobb meglepetésemre sikerült is.
Az adagolásokat még a szokásosnál is kevésbé tudom, úgyhogy ez egy nagyjából recept lett, ahogy próbálom felidézni.



Először nekiálltam palacsintát készíteni, a lányom előírásának megfelelően.
Fogtam két tojást, és annyi lisztet szórtam bele, hogy nokedlitészta-szerű legyen. Na tessék, megint egy szerű.:) Aztán elkezdtem felhigítani 3 dl tejjel, és annyi ásványvízzel, szóda helyett, amíg szerintem olyan nem lett, ahogy én egy palacsintatésztát elképzelek.
Meglepő módon sikerült. Lett belőle kb. 12-13 palacsinta.
Felengedtem - a máshogy nem tudom meghatározni - 1 liter zöldséges csirkehúst. 1 literes műanyag dobozban volt.
Egy kis libazsíron apróra vágott hagymát pirítottam, megszórtam paprikával, belevágtam a húst, sót, majorannát. Egy kicsit pároltam, majd beletettem egy fél doboz tejfölt.
Ezzel a töltelékkel megtöltöttem a palacsintákat, és kevés tejföllel megkenve, átsütöttem a sütőben.
Közben a maradék szaftot feljavítottam, még egy kis pörköltszafttal, tejföllel, és ezzel tálaltam.
Meglepően jól sikerült. Szegény Uram majd kidölt az asztaltól, annyit evett, és egyfolytában áradozott.:))

Azért főztem én jót is.:)
Mindketten nagyon szeretjük a kelbimbót, de valahogy mégis ritkán készítek.
Már a VKF 10. kiírásához illően ez egy nosztalgikus étel is.
Anyám, gimnazista koromban főzött nekem rendszeresen egyszerű, gyors ebédeket. Nálunk valahogy a zöldség az teljes ételnek számított, nem kellett nagyon mellé, hozzá hús. A rakott kelbimbó egyszerűen annyit jelentett, hogy volt benne némi párizsi, gépsonka.
De most egyszerűen még az sem vettem, így aztán klasszikusan, csőben sültnek nevezhetem csak, és a nemrég megírt izraeli mézes-mustáros csirkéhez kínáltam köretnek.

Csőben sült kelbimbó 

75 dkg kelbimbó
3 dl tejföl
só
bors
szerecsendió
kis parmezán
margarin
zsemlemorzsa

A kelbimbóknak levágtam a végét, leszedtem a külső leveleiket, majd sós vízben félig megfőztem. Egy jénai edényt kikentem margarinnal, megszórtam zsemlemorzsával, majd a kelbimbót tejföllel rétegezve leraktam. Közben szórtam rá egy kis borsot, és szerecsendiót.
Tetejére még szórtam egy kis reszelt parmezánt, és megsütöttem a forró sütőben.

A lustaság büntetése

Az utóbbi héten megbünhődtem a lustaságomért, illetve azért időm se lett volna nagyon piacra menni.
És, hát rossz alapanyagból nem lehet csodát várni.
A legnagyobb csalódás múlt hétvége volt.
Annyira vágytam egy kis halra. Elképzeltem valami mediterrán, provance-i dolgot. Hosszasan válogattam a mélyhütött halak között, aztán megvettem a legkevésbé unszimpatikusat. De hiába. A halnak már rögtön túl erős szaga volt. De mindent megpróbáltam.
Áztattam 1-2 órát fokhagymás tejben, hátha jobb lesz. De a végén a fele mégiscsak ment a szemétbe. Pedig a recept nagyon jó volt.
Az eredeti a mindmegettéről van, Mirza receptje.

Paprikás lisztbe forgatott, sült tengeri hal, fokhagymás gombás rizzsel töltött sült paprika

Fél kg tengeri hal
paprika
liszt
só
bors
rozmaring
kakukkfű

Sárga és zöld kaliforniai paprika
1 csésze rizs
Az előző napról maradt piritott gomba
fokhagyma




Megfőztem a rizst, és összekevertem a gombával, 2-3 gerezd áttört fokhagymával, és egy kevés olivaolajjal. Ezzel töltöttem meg a félbevágott kimagozott paprikákat.
A lisztet összekevertem a paprikával és a fűszerekkel, beleforgattam a halakat, és a paprikával együtt sütőpapírral kibélelt tepsiben megsütöttem.
A paprika jó is lett, csak a hal hiába volt jól füszerezve, sütve, nagyjából egészében ehetetlen volt.
Ezzel együtt másnak javaslom kipróbálásra, mert tényleg jó is lehetett volna.

Ami a legroszabb, hogy az én nagyon buta Párom nem akart megsérteni, és megette a felét, és csak utána mondta, hogy hát ez neki nagyon nem izlik. Még utána meg azt, hogy ha lehetne, most egy ideig felejtsem el a halat, mert a gondolatától is rosszul van.

Azért van még folytatás is. Ezen a héten egy utolsó lecsóval próbálkoztam. A szupermarketben vett paradicsom és paprika, valami zöldségutánzat volt, az eredmény meg egy nagyon gyengus menzás lecsó lett. Na mindegy, az végül is elfogyott.
De megfogadtam, hogy igenis időt és energiát szánok a beszerzésre, vagy maradunk a tésztánál és egyéb nagyon egyszerű elronthatlan ételnél.

25 éves érettségi találkozóra voltam hivatalos. Elég furcsa érzés. Különösen, mert én már harmadikban otthagytam ezt a sulit, és nem láttam az osztálytársaimat 26 éve.
A meghívóban az szerepelt, vigyünk valami rágcsát. Hát én nem vagyok sütögetős, meg gondoltam 15 lány biztosan süt eleget, úgyhogy inkább kitaláltam, hogy a sós sütikhez készítek egy kis mártogatós, amihez a biztonság kedvéért viszek darabolt zöldséget is.
Két kenceficét készítettem. Az egyik a guamacole, amit már sokan megörökítettek, pl. Chilli & Vanilia, dibbuk, Kicsi vú, vagy pedig kedvenc Nigella Lawsonom.
A másik pedig egy nagyon nagyon egyszerű juhtúrós.

Juhtúrós mártogatós

25 dkg juhtúró
1 tejföl
1 csokor újhagyma
snidling

A zöldeket apróra vágom, és az egészet összekeverem. Vigyázz, kész, rajt, és már kész is.
Vágtam hozzá piros, sárga, zöld kaliforniai paprikát, karalábét, uborkát. Szárzellert is tettem volna hozzá, ha nem tűnt volna el az összes lelőhelyemről.

A megnevezés még a volt férjemtől származik. Mikor összekerültünk, neki teljesen újdonság volt a töltött csirke. Ő mondta egyszer, tudod mit szeretnék? Tömjél meg egy csirkét.:)
Nálunk ez igazi családi étel, amit anyukámtól tanultam, és kivételesen nem is nagyon változtattam rajta.

Töltött csirke

Egy kisebb bontott csirke
2 szikkadt zsemle
pár darab gomba
egy kis db libamájkrém
1 tojás
petrezselyem
majoranna
fokhagyma
szójaszósz
só
bors

Először is a zsemléket beáztatom vízbe. Itt most muszáj dühöngenem egy sort a magyar zsemléken. Nem értem hogy miért főleg levegő, és semmi anyag. Esküszöm gyerekkoromban még normális zsömléket lehetett kapni. Általában utálom az ilyen bezzeg az én időmben mondatokat, de a kenyér és a péksütemény valóban minősíthetetlen mostanában. Tudom, süssek magamnak, de egyrészt kevés az energiám rá, másrészt sütő kéne vagy kenyérsütő gép hozzá.
Na mindegy, dolgoztam a két puffadt levegős zsemlével, illetve az egyiket inkáb egy kenyérvéggel helyettesítettem.
Kinyomkodtam a zsemléből a vizet, összekevertem 4-5 db apróra vágott gomb ával, majorannával, petreszelyemmel, fokhagymával, 1 tojással, és a májkrémmel.  A májkrém helyett jobb a saját mája feldarabolva, de most nem volt. Sóztam, borsóztam.
A csirkét megtisztítottam, sóval, majorannával fűszereztem kivül-belül, és megtömtem a belsejét a töltelékkel.  Végül alaposan meglocsoltam szójaszósszal.
kb. 200 fokos sütőben sütöttem kb. 1 órát, a maradék tölteléket félidőben melléraktam.
Piritott gomba, rizs járt hozzá.

Ez a reggeli, vagy ebéd, illetve a kettő között a VKF IX. melléktermékeként jött létre.
Régebben olvastam a Brunch létezéséről Amerikában, de lehet hogy máshol is.
Én is a rendszeresen nem reggelizők táborát bővítem, de most vasárnap Páromnak el kellett mennie dél körül, így tudtam hogy az ebéd kimarad, maximum a családom által ucsorának, az uzsonna és a vacsora társításából keletkezett étkezés lesz. Így aztán későn kelőkhöz illően brunchot tálaltam, ami a breakfast és  a lunch gyermeke. 10-11 óra tájban már én is képes vagyok valami normálisat enni.
Viszont az előző napi májgombóc után maradt egy fél csomag csirkemájam, amivel kezdeni kellett valamit. Ezt az ételt általában vendégségekre csinálom, nagy sikerrel. Szerintem ez egy nagyon ismert sikeres étel, de mindig beválik.

Csirkemájak
Bacon

A csirkemájakat félbe vagy negyedbe vágom, mindegyiket begöngyölöm egy darab szalonnába, ha kell fogpiszkálóval megtűzöm, jénaiba tettem, és kb. 15 perc alatt megsütöttem. Fehér kenyér, vagy bagett a  legjobb hozzá.

Remek volt, és az édes uram is kibírta vele amíg a rendes ebédjéhez hozzá juthatott.

Sokat gondolkodtam ezen a kiíráson. Mint már írtam, nekem nagyon tetszett a feladat, a neten és könyvekben is kutattam jó ötletért.
De végül eszembe jutott egy ősrégi recept.
Gimnazista koromban nyaranként Budapest egyik nagyon jó kisvendéglőjében dolgoztam konyhalányként. Sajnos ma már a múlté a "jó"  jelző, bár a hely még megvan. Rendes, magyaros kisvendéglő, ahol az alapokat megtanultam egy konyháról.
Máig én vagyok a család és a baráti kör legprofibb hagymavágója:)
Így aztán, hűen a mottómhoz, választottam ezt a receptet.
Amit modósítottam rajta, az a körte.
Párom nagyon kedves rokonától, Ilonka nénitől, kaptunk egy igen nagy üveg borban eltett körtét, ami már az első receptemnél szerephez jutott. Most is az tört rám, hogy a máj meg a körte milyen jól mehetnek egymáshoz. És nagyon nagyon igazam volt.
Úgyhogy még egyszer. Külön köszönet Ilonka néninek.

70 dkg máj
3 közepes hagyma
só
bors
majoranna
liszt
2 boros körte gerezdekben
vaj

A májat szeletekre vágtam, borsoztam, majorannáztam. Figyelem, ehhez nem árt egy nagyon éles kés. Remélem, egyszer én is hozzájutok. A hagymákat karikákra, vagyis a könnyebbség miatt fél karikákra szeleteltem.
Itt jött a neheze, el kellett érnem, hogy a hozzávalók egyszerre süljenek ki a tálaláshoz.
Először megcsináltam a szerecsendiós krumplipürét, betettem a mikróba alacsony fokozatra.
A hagymát beliszteztem. Kicsit kínlódtam vele, aztán egy szürőbe betéve, megszórva, és a fölösleget lerázva, volt a legjobb megoldás.
Bő olajban elkezdtem kisütni a rostélyos hagymát. Amikor az első adag kész volt, letakartam egy papírral, és elkezdtem párhuzamosan kisütni a májat. A második oldal sütésénél sóztam csak meg. A hagyma kész lett, és még volt a májnál annyi időm, hogy a körtéket vajon megpirítottam, és szépen elhelyezzem az egészet a tányéron.

Eddigi recepteimből kimaradt, hogy általában két személyre főzök, ha sikerül némi maradékkal másnapra.